Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

RECENZIÓK - Lecuppre—Desjardin, Elodie: La ville des cérémonies Ismerteti: NOVÁK VERONIKA

bát mosó bűnös asszonnyal, a megtérő vámos Zakeussal, a herceget jelképező feltámadó Krisztussal. A megbocsátó herceg és a megalázkodó város képét azonban árnyalják a város gazdagságára utaló mennyei Jeruzsálem-képek, a több helyen megtalálható bőségkutak, a vámos Zakeus alakja pedig utalhat a herceg által kivetett túlzott mennyiségű adóra is. Az elemzés végén a szépen kidolgozott bevonulások sikertörténetei mellett néhány esettanulmány a botrányba fulladt, sértő ceremóniákat is színpadra állítja. 1467-ben Merész Károly éppen egy népszerű genti szent zarándoklatával egy időben vonult be a városba. Az időpont kiválasztása szerencsétlennek bizonyult: a városba visszatérő, saját hagyományaiból erőt merítő tömeg útját állta a hercegi menetnek, adócsökkentést követeltek, és még a herceg biztonságát is fenyegették. Az olvasó első benyomása talán a túlburjánzó gazdagság lehet: a felvonultatott tényanyag, a részletgazdag leírások, az impozáns bibliográfia, a szövegen belüli kritikai reflektálás elméletekre, módszertani eljárásokra és iskolákra valódi kincsesbányává teszik a művet, amelynek a szerkezete is meglehetősen burjánzó, sok kis alfejezettel, ismétlésekkel. Az elemzés problémafelvetésében rendkívül fontos a térbeliség: a tér megismerhetősége, reprezentációja, a hercegek területi politikája, a városi tér és az identitás vagy éppen az emlékezet kapcsolata, a jelentéssel bíró terek és felhasználásaik, a térre vonatkozó szimbolikus cselekedetek át- meg átszövik a történészi elbeszélés szövetét. A társadalmi térhasználat problematikájának legtöbb kérdése felmerül a munkában, amely így beilleszkedik a közép- és kora újkori térbeliség 1990-es években kezdődő, szisztematikus igényű feldolgozásának folyamatába. A városi tér azonban csak mellékszereplő a hatalmi rítusok, városi ünnepek mellett: ezekről tengernyi művet írtak, és a szerző tudatosan reflektál is a korábbi irodalomra. A németalföldi városi ünnepekkel foglalkozó munkák (Marc Boone, Peter Arnade stb.), illetve a Marc Bloch, Emst Kantorowitz, Victor Turner, Clifford Geertz, Edward Muir vagy Richard Trexler képviselte szélesebb kontextusba illeszkedő hagyomány mellett a rítusok hagyományos értelmezését kritikusan szemlélő Gerd Althoff, Alain Boureau, Jean-Marie Moeglin vagy Philippe Buc gondolatai is helyet kapnak a szövegben. A szerző ünnepekkel kapcsolatos álláspontja néhány gócpont köré rendezhető. Az uralkodói bevonulásokat szokás egyszerűen a királyi propaganda eszközeinek tekinteni, és csak fokozatosan nyert egyre nagyobb teret az a szemlélet, hogy az ünnepekben fontos szerepet játszott a városi közösség önreprezentációja is, sőt, hogy az ünnepek megszervezése valójában bizonyos városi csoportokra hárult (retorikai kamarák, céhek stb.), így tulajdonképpen szinte erősebb bennük a városi elem, mint az uralkodói. A városi közösség hangsúlyos szerepeltetése tehát ebbe a vonulatba illeszkedik. Részben ehhez kapcsolódik az ünnepségek előkészítésének, megszervezésének nagyon is gyakorlatias, részletező bemutatása, az utcák megtisztításától az ajándékok beszerzésén keresztül az egyes lakosok vagy céhek által finanszírozott fáklyás kivilágításokig. Ez a problémakör azonban másképpen is értelmezhető. A ceremóniák felépítésének „alulnézeti" bemutatása megbontja a rítusok kerek szimbolikájába, magától értetődő voltába, lezártságába vetett olvasói hitet. Ugyanezt szolgálja a sikertelen ünnepeknek szentelt néhány esettanulmány is. Ugyanígy a rítusokat relativizálja az egyes elemek kétértelműségének hangsúlyozása: mást jelent a herceg és mást a város számára a városkapun való belépés, a lovagi torna (a herceg szemében kifinomult j elképek egész sorozatát - a város számára egy igazságos, harmonikus világ képét), vagy épp a tékozló fiú meséje (a hercegnek a lázadók megalázkodását - a városnak a megbocsátás kötelességét). Nem csupán a szereplők, befogadók kilététől függ az alkalmazott szimbólumok jelentése, hanem az ünnep előtörténetétől, a helyi viszonyoktól, a két fél kapcso-