Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Petrovics István: Városi elit a középkori Dél-Magyarországon. Pécs, Szeged és Temesvár esete

jelentőseknek. Ez azért is meglepő, mert Szeged nagy gazdasági potenciállal rendelke­zett. Ebből a körülményből arra következtemetünk, hogy a Tisza-parti város kereske­dői üzleteiket elsősorban ügyfeleik felkeresése révén bonyolították le. 25 A kereskedelmi kapcsolatok népmozgást is kiváltottak. A három város közül egyedül Szeged esetében van olyan szerencsénk, hogy az 1522. évi tizedlajstrom alap­ján kétszáznál is több polgár származási helyét állapíthatjuk meg. Az adatok azt mutat­ják, hogy a beköltözők főleg délről és nyugatról érkeztek a Tisza-parti városba, vagyis a közvetlen környéken kívül elsősorban a bortermelő vidékekről, valamint azokból a megyékből, amelyek a marhahajtó utak mellett feküdtek. 26 Temesvárról csak a közvet­len környékre (Mezősomlyó, Jenő, Póznád, Maráz) vannak adataink. Pécs helyzete vi­szont jelentősen eltér ettől: itt tudniillik a közvetlen környékről (Szentgál, Viszló, Nagyváty) származókon kívül latinokkal, hazai és külhoni németekkel, valamint szla­vóniai (horvát) beköltözőkkel is számolhatunk. Az is világosan kirajzolódik, hogy a meggazdagodott polgárok Szegedről Pestre, Pécsről pedig Budára költöztek. Ez Buda és Pest polgársága etnikumának és gazdasági tevékenységének ismeretében teljes mértékig érthető. Két olyan szegedi polgárról tu­dunk, akik Pesten bíróként tevékenykedtek: az egyik Szegedi Bodó István (1481), a másik Szegedy Pál (1491,1492, 1493, 1496). 27 Ezzel szemben csupán egyetlen pécsi polgárt sikerült kimutatni, aki Budán bírói tisztet viselt: Pécsi Tamást 1520-ban vá­lasztották meg a város elöljárójának. 28 A pécsiek közül tanácstag is kikerült Budán (Pécsi János: 1498, 1500/1501). Temesvár esetében inkább a pesti kapcsolat valószí­nűsíthető, melyet megerősít Temesvári Márton esete. O ugyanis 1512-ben esküdt pol­gár volt Pesten. 29 A polgárok vagyoni helyzetére elsősorban azokból az adatokból következtethe­tünk, amelyek a kereskedelmi tranzakciók, ingatlanvásárlások, zálog- és hitelügyle­tek, esetleg pereskedések kapcsán bukkannak fel a forrásokban. A szegediek esetében ezeket még kiegészíthetjük az 1522. évi tizedjegyzék nyújtotta információkkal, illetve azokkal az adatokkal, amelyeket az 1552 után a felvidéki városokba (Kassa, Nagy­szombat) költözött polgárokról szerezhetünk. A polgárok javairól részletesen tájékoz­tató végrendeletek viszont Szegedről, Temesvárról és Pécsről nem maradtak fenn a 16. század közepe előtti időszakból. Ez roppant sajnálatos, hiszen - példának okáért­Sopron, Pozsony és Eperjes város forrásanyagában összességében ezernél is több tes­tamentum őrződött meg. 30 A szórt okleveles adatok arról tájékoztatnak, hogy elsősorban Szegeden és Pé­csett éltek gazdag kereskedők, de vagyonos polgárokkal Temesváron is találkozunk. Szeged gazdagságát már önmagában jelzi az a tény, hogy az 1500-as években a kincs­25 KUBINYI 2000.176., 194. p. 26 Uo. 176., 183. p. 27 KUBINYI 1966. 264-265., 286. p. 28 Uo. 285. p. 29 MOL DL 105 885. 30 SZENDE 2004. 73-78., 272-297. p.

Next

/
Thumbnails
Contents