Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Petrovics István: Városi elit a középkori Dél-Magyarországon. Pécs, Szeged és Temesvár esete

jelentőseknek. Ez azért is meglepő, mert Szeged nagy gazdasági potenciállal rendelkezett. Ebből a körülményből arra következtemetünk, hogy a Tisza-parti város kereskedői üzleteiket elsősorban ügyfeleik felkeresése révén bonyolították le.

25 A kereskedelmi kapcsolatok népmozgást is kiváltottak. A három város közül egyedül Szeged esetében van olyan szerencsénk, hogy az 1522. évi tizedlajstrom alapján kétszáznál is több polgár származási helyét állapíthatjuk meg. Az adatok azt mutatják, hogy a beköltözők főleg délről és nyugatról érkeztek a Tisza-parti városba, vagyis a közvetlen környéken kívül elsősorban a bortermelő vidékekről, valamint azokból a megyékből, amelyek a marhahajtó utak mellett feküdtek.

26 Temesvárról csak a közvetlen környékre (Mezősomlyó, Jenő, Póznád, Maráz) vannak adataink. Pécs helyzete viszont jelentősen eltér ettől: itt tudniillik a közvetlen környékről (Szentgál, Viszló, Nagyváty) származókon kívül latinokkal, hazai és külhoni németekkel, valamint szlavóniai (horvát) beköltözőkkel is számolhatunk. Az is világosan kirajzolódik, hogy a meggazdagodott polgárok Szegedről Pestre, Pécsről pedig Budára költöztek. Ez Buda és Pest polgársága etnikumának és gazdasági tevékenységének ismeretében teljes mértékig érthető. Két olyan szegedi polgárról tudunk, akik Pesten bíróként tevékenykedtek: az egyik Szegedi Bodó István (1481), a másik Szegedy Pál (1491,1492, 1493, 1496).

27 Ezzel szemben csupán egyetlen pécsi polgárt sikerült kimutatni, aki Budán bírói tisztet viselt: Pécsi Tamást 1520-ban választották meg a város elöljárójának.

28 A pécsiek közül tanácstag is kikerült Budán (Pécsi János: 1498, 1500/1501). Temesvár esetében inkább a pesti kapcsolat valószínűsíthető, melyet megerősít Temesvári Márton esete. O ugyanis 1512-ben esküdt polgár volt Pesten.

29 A polgárok vagyoni helyzetére elsősorban azokból az adatokból következtethetünk, amelyek a kereskedelmi tranzakciók, ingatlanvásárlások, zálog- és hitelügyletek, esetleg pereskedések kapcsán bukkannak fel a forrásokban. A szegediek esetében ezeket még kiegészíthetjük az 1522. évi tizedjegyzék nyújtotta információkkal, illetve azokkal az adatokkal, amelyeket az 1552 után a felvidéki városokba (Kassa, Nagyszombat) költözött polgárokról szerezhetünk. A polgárok javairól részletesen tájékoztató végrendeletek viszont Szegedről, Temesvárról és Pécsről nem maradtak fenn a 16. század közepe előtti időszakból. Ez roppant sajnálatos, hiszen - példának okáértSopron, Pozsony és Eperjes város forrásanyagában összességében ezernél is több testamentum őrződött meg.

30 A szórt okleveles adatok arról tájékoztatnak, hogy elsősorban Szegeden és Pécsett éltek gazdag kereskedők, de vagyonos polgárokkal Temesváron is találkozunk. Szeged gazdagságát már önmagában jelzi az a tény, hogy az 1500-as években a kincs25 KUBINYI 2000.176., 194. p. 26 Uo. 176., 183. p. 27 KUBINYI 1966. 264-265., 286. p. 28 Uo. 285. p. 29 MOL DL 105 885. 30 SZENDE 2004. 73-78., 272-297. p.