Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

MŰHELY - Elke Doppler - Christian Rapp - Békési Sándor: A város pulzusán Egy tér kiállításának lehetősége és lehetetlensége

ELKE DOPPLER - CHRISTIAN RAPP - BÉKÉSI SÁNDOR A VÁROS PULZUSÁN EGY TÉR KIÁLLÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE ÉS LEHETETLENSÉGE 1. A Karlsplatz 2000 éve - Tekintettel arra, hogy a Karlsplatz valójában csak 110 éve létezik, merésznek tűnhet ezt a címet adni a kiállításnak. Azt azonban, hogy e terület története miért nyomon követhető mégis két évezreden át, könnyű megindokolni. A Karlsplatzon jelentős geológiai, politikai és társadalmi határvonalak találkoztak és találkoznak egymással. Ezek tették és teszik a teret ma is olyan heterogén és multifunkcionális városi helyszínné, ahol különböző valóságok és igények találkoznak össze, és élnek egymás mellett. S így, mindazon változások ellenére, amelyeken a terület átesett, kiszűrhetővé válnak bizonyos korszakokat átívelő „állandók". A történeti mélyfúrás olyan jellegzetességeket hoz felszínre, amelyek a mai Karlsplatzra is rányomják bélyegüket. Az egykori megerősített város és az előváros között fekvő Karlsplatz a városba ékelődő térként (Zwischenraum) hajdan és ma is egyszerre átjáró és forgószínpad. Elhelyezkedése példaértékű várostörténetre predesztinálja, hiszen a városközpontban fekvő területekhez képest itt a befolyást gyakorló tényezők sokkal szélesebb spektruma van jelen. Mindezen túl olyan térről van szó, amely mindig is része volt a kulturális emlékezetnek. A Karlsplatz a római idők óta a fontosabb közlekedési útvonalak találkozási helye, közlekedési csomópont. Hagyományos gazdasági tér, áruátrakodó hely. Mindig is helyet adott a törvényes, és még gyakrabban a törvénytelen kereskedelemnek. Hosszú társadalomtörténete a középkorban itt megtelepedő kórházakkal és agg-ápoldákkal kezdődött. A technikai újítások és az új közlekedési struktúrák rendre új nyomokat hagytak, és újradefiniálták a terepet, s a tér kettős karaktere - mint táj és mint kulturális tér - ugyancsak meghatározó. Az eredeti ártér nyomai a mai napig megtalálhatók, a jelenben pedig a természeti és kulturális tér együttese adja sajátos báját, s ebből fakadnak különös kihívásai is. A térnek mint erdővel borított part menti tájnak és a város védelmét szolgáló építmények előterének a lépcsőzetes kialakítás, a sorompók és a morfológiai változatosság jelentették a lényegét. A mélység felé való kiterjedése (metró, csatornák, mélygarázsok) manapság meghatározó a tér topográfiája, hasznosíthatósága és arculata szempontjából. A Karlsplatz valójában mind térbeliségét, mind funkcionalitását tekintve több térrészből áll. Egykoron és ma is egyszerre volt templom- és piactér, különböző nyilURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV ITI. 2008.471^175. p.