Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

MŰHELY - Vonyó József: Egy kutatásszervezés tanulságai A Pécs története c. nagymonográfia előkészületeinek tapasztalatai

A terv nagy súlyt helyezett a kutatás szakmai feltételeinek megteremtésére. Ennek érdekében kezdeményezték, hogy a munka megalapozásaként készüljön el és kerüljön kiadásra 1. a Pécs történetére vonatkozó feldolgozások és dolomientumkiadványok bibliográfiája, illetve 2. forráskataszterek - a különböző levéltárak Pécsre vonatkozó irategyütteseinek, illetve múzeumok releváns tárgyi, kép-, fotó-, nyomtatvány- és iratanyagának j egyzéke. Előzmények és feltételek E tekintetben ellentmondásos a kép. Pécs történetéről korábban nem született önálló monografikus feldolgozás, mint több más város - pl. Szeged, Szombathely, Székesfehérvár

5 - esetében. A város múltjáról korábban csak Baranya megye történetét tárgyaló összefoglaló munkák részeként olvashattunk.

6 Ezek inkább Pécs megyeközpontként betöltött szerepét tárták fel egyes korszakokban, illetve a társadalom életének néhány területén. Belső fejlődésének szisztematikus bemutatását azonban sohasem kísérelték meg. Számos kérdésben születtek színvonalas részfeldolgozások (kisebb történelmi korszakokat tárgyaló tanulmányok, üzem- és családtörténetek stb.), mégis azt állapíthattuk meg, hogy a város múltjának nagy korszakai és alapvető fontosságú területei ismeretlenek. A hiányos kutatási előzményekkel szemben igen jók a személyi feltételek. A fenti hiányok pótlására Pécsett nagyrészt rendelkezésre áll az alapkutatások és a szintézis elvégzésére alkalmas kutatógárda. A szerkesztőbizottság nemcsak az egyetem történelem tanszékeinek oktatóira, hanem különböző karok, illetve az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének szociológus, politológus, gazdaságtörténész, művészettörténész, orvostörténész stb. szakembereire is számíthatott. Fontos szerepet játszottak és játszanak a Baranya Megyei Levéltár és a Janus Pannonius Múzeum munkatársai - egyrészt kutatóként, részfeldolgozások készítőiként, másrészt a többi kutató forrásfeltáró munkájának segítőiként. A szervezők bevontak a kutatómunkába doktoranduszokat, az egyetem oktatói szisztematikusan adtak szakdolgozati témákat Pécs történetéből, és a legjobb munkákat a szerkesztőbizottság publikálta is. Egy-egy kérdésben nélkülözhetetlen adatközlő munkát végeznek, s jól hasznosítható részfeldolgozásokat publikálnak - esetenként évtizedek óta elismert kutatómunkát végző - nem hivatásos helytörténészek. Mindezen túl segítségül hívták 5 REIZNER 1899-1990.; KUNC 1880.; KÁRPÁTI 1894.; LAUSCHMANN 1998. (Az 1912-ben befejezett munkát kiadásáig kéziratként használhatták a kutatók.) 6 VÁRADY (szerk.) 1896-1897. és a torzóként leállt Baranya Monográfia Sorozat néhány kötete BABICS ANDRÁS és SZITA LÁSZLÓ szerkesztésében: Baranya megye természeti földrajza; Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig; Baranya megye földrajzi nevei. I-DL; A baranyai-^pécsi munkásmozgalom története. I-IL; Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. I. (A kutatott kérdéskör természetéből fakadóan az utóbbi három könyv az adott terület teljes értékű feltárását jelenti.)