Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

MŰHELY - Vonyó József: Egy kutatásszervezés tanulságai A Pécs története c. nagymonográfia előkészületeinek tapasztalatai

VONYÓ JÓZSEF EGY KUTATÁSSZERVEZÉS TANULSÁGAI A PÉCS TÖRTÉNETE C. NAGYMONOGRÁFIA ELŐKÉSZÜLETEINEK TAPASZTALATAI Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 1992-ben hozott határozatot (112/1992/IV./2. sz.) aPécs Története Alapítvány létrehozásáról, melynek fo feladataként egy tudományos igényű, a város történetét mind tematikai, mind kronológiai értelemben a teljesség igényével feldolgozó, többkötetes nagymonográfia megíratásának szervezését jelölte meg. Emellett az alapítvány feladata volt egy fotóalbum, egy dokumentumkötet („olvasókönyv") és egy rövid, népszerű történeti áttekintés (kismonográfia) elkészítésének szervezése. Ezúttal a nagymonográfia előkészületeivel kapcsolatos tapasztalatokat és eredményeket tekintjük át vázlatosan. A munkaszervezet Az alapítvány - részben történészekből álló - kuratóriumának feladata volt a munkálatok személyi, szervezeti, anyagi és technikai feltételeinek biztosítása, a döntés a rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználásáról, illetve a munkafolyamatok, a feladatok ellátásának ellenőrzése. Az alapítvány kuratóriuma hat szakemberből álló szerkesztőbizottságot bízott meg a kutatások szervezésével és a kiadás előkészítésével. Időközben - egészségügyi okok és elhalálozás miatt, illetve munkaszervezési megfontolásokból — személyi változásokra, illetve a feladatok átcsoportosítására került sor. A bizottság egyes tagjai arra kaptak megbízást, hogy egy-egy nagyobb korszak feltárását és a kutatási eredmények összegzését irányítsák.

1 1993-2003 között elnökként jómagam, 2003-tól társelnökként Font Mártával irányítottuk a bizottságot, s egyben - munkamegosztás alapján - az 1780 előtti, illetve utáni kutatómunkát. 1 A jelenlegi állapot szerint: 1. A város területe az őskorban. Sopianae. A népvándorlás viharaiban. Sopianae és a honfoglaló magyarok (1009-ig) - Visy Zsolt; 2. Quinqueecclesiae: Pécs a középkorban (1009-1543) - Font Márta; 3. Török uralom alatt (1543-1686); 4. Betelepülés, újjáépítés. A püspöki város (1686-1780) - Varga J. János; 5. Szabad királyi város a feudalizmus végén (1780-1848) és 6. Iparosodás, polgárosodás (1848-1918) - Kaposi Zoltán; 7. Szerb megszállás alatt (1918-1921); 8. Centrum -periférián (1921-1944) - Vonyó József; 9. A második világháború után (1944—1990) - Sz. Varga Lajos. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.457^70. p.