Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között

mazó jegyzékben 1035 név szerepel, közülük 51 főnek, köztük 9 özvegynek több szőlője is volt. A 19. században Kőváry László mintegy 470 holdra becsülte a kolozsvári szőlőket.

8 1605-ben az adójegyzék 2141 polgárt és bérlőt sorolt fel. Az adózók mintegy 45,9%-a rendelkezett tehát kisebb-nagyobb szőlővel, közülük aj elölt évben körülbelül 16-an nem adtak be dézsmát. A jegyzék elemzéséből kiderül, hogy 361 fő fizetett 10 vedernél több mustot dézsmaként, 26%-uk biztosan valamely kézművestestület tagja volt. 6 építőiparban (ács, kőfaragó, tölcséres) és 27 ruházati és szolgáltatóiparban dolgozó (12 fő szabó, 7 szűcs, 6 varga, 2 borbély) mestert találunk közöttük; a bőr- és szövőipar képviselői közül 9 tímár, 3 szíjgyártó és 1 nyírő szerepel a módosabb szőlősgazdák között. A faipari mesterségek közül 7 kádár, 5 asztalos és 3 kerekes tűnik fel a dézsmajegyzékben 10 veder feletti mennyiséggel, míg az élelmezési iparból csupán 7 mészáros. A vas- és fémiparhoz tartozók között 19 ötvös, lakatgyártó, üstgyártó és 4 kötélverő fizetett magasabb dézsmát. A céheknek testületként is voltak szőlőik, így a szabóknak, vargáknak, mészárosoknak és a kádároknak.

9 8 PATAKI 1970.7. p. 9 KvSzámll/XXn.203.