Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi gazdasági elit nürnbergi kapcsolatai a 16. században

pozsonyiak nagyobb részt a vagyoni felső, esetleg felső-középréteghez tartoztak. A felső réteg egy olyan csoportjával találkozunk, amelynek jelentős gazdasági potenciálja volt, a politikai elitnek viszont nem volt része. Érdemes még néhány gyakran előforduló személyt kiemelten vizsgálnunk. Mathes Rott 1552-1557 között 42 (!) alkalommal szerepel adósként, 150-300 aFt közötti összegekkel. Számos esetben bécsi és augsburgi kereskedők lépnek fel Rott-tal szemben. Nürnbergből három kereskedő négy tiltást tesz vagyonára. Jobst Furter 1552-ben 303 aFt-ot követel, 1553-ban újra tiltást tesz, s ekkor már 428 aFt-ra ugrik az összeg, tehát Rott tovább növelte adósságát.

19 Florian Widman (19) vagyonát többek között bécsiek, waidofeniek és három nürnbergi tiltja. A Gregor Fein vagyonát tiltó 18 személy között találunk nürnbergi, ulmi, itáliai, breslaui, iglaui, bécsi és augsburgi kereskedőt. Az összegek általában 200—400 aFt között mozognak, de előfordul 1840 forint is. A nürnbergiek gyakori adósaként említhetjük még Michel Fleischakhert, akivel szemben 1559-ben öt nürnbergi egyszerre lép fel. Utóbbiak között valószínűleg a Göswein testvéreké volt a vezető szerep (Kari és Georg nevéhez összesen hét tiltás kapcsolódik).

20 Az ilyen szereplők vizsgálata más szempontból is fontos. A hozzájuk kapcsolódó tiltáscsoportból nemcsak az illető kiterjedt kapcsolatrendszeréről alkomatunk képet, hanem ezekből az ügyekből„kibontva" fény derülhet olyan társulásokra is, amelyek a korszak kereskedelmében bevett tevékenységi formának számítottak. Nyilván olyanoknál vdószínűsímetünk együttműködést, akik azonos kereskedelmi útvonal mentén fekvő városokból egy időben tettek tiltást ugyanannak a kereskedőnek a vagyonára. Stromer szerint a vállalkozói társulás nemcsak a tőke-összpontosítás miatt volt a távolsági kereskedelem legjellemzőbb szerkezeti formája, hanem többek között fontos szerepe volt a szakképzett munkaerő közös felhasználásában, a kifelé történő kölcsönös képviselet leegyszerűsítésében és az információáramlás megkönnyítésében.

21 Az első két tényezőre gyakorlati példaként azokat az eseteket hozhatjuk fel, amikor egyazon személy több nürnbergi kereskedő ügyében járt el. A leggyakrabban Ulrich Ehingert találjuk ilyen szerepben, aki hétszer szerepel tiltó személyként, 20 tiltásban pedig közvetítő. Számos bécsi és más ausztriai kereskedő mellett hat esetben képvisel három nürnbergi polgárt. Amint látni fogjuk, a nürnbergi források szép számmal tartalmaznak utalást arra vonatozóan, hogy a Pozsonyban megjelenő nürnbergi kereskedők máskor és más területen is együttműködtek egymással. 19 20 21 AMB a i 1 f. 75r-97v. AMB ai 1 f. 135v. STROMER 1968.33. p.