Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi gazdasági elit nürnbergi kapcsolatai a 16. században

• Tiltások; száma 2. ábra. A tiltásokban szereplő összegek megoszlása A tiltások tárgya A tiltások tárgya - az esetek nagy többségében - azt a vagyonrészt foglalja magában, amelyre az elidegenítési tilalom vonatkozott. A vagyonra vonatkozó tiltások 55,9%-a csak általános jellegű kitételt tartalmaz, amellyel a teljes ingó- és ingatlanvagyonra jegyeztek be tilalmat. A készpénzes tiltások 17,7%-kal vannak jelen. Ezek egy speciális fajtája a körbetartozás, amelyről a nürnbergiek kapcsán még részletesen lesz szó (A nürnbergiek pozsonyi kapcsolatai). További kategóriák: ingatlan (5,3%); árukészlet és nyersanyag (1,9%); bor és termény (2,8%); személyes jellegű ingóságok (3,9%). A hagyatékot célzó esetek közel 10%-kal vannak jelen. Ilyenkor azért léptek fel, hogy az elhunyt személy hátrahagyott vagyona ne kerüljön a tiltásban megnevezett polgárhoz. Az eddig említett témakörök mellett vizsgálhatók még a tiltás körülményei (pl. az adósság oka), a tiltás módja (képviselő útján vagy személyesen), végül a törlesztés. A tiltó személyek származása A származás vizsgálata fontos információkkal szolgál a pozsonyi polgárok kapcsolatrendszeréhez. Hangsúlyozzuk, hogy jelen feldolgozással nem célunk a kereskedelmi forgalom mértékének vizsgálata (a forrás sajátosságaiból eredően nem is lehet ilyesmire vállalkozni). A pozsonyiak körülhatárolását bizonytalansági tényező nehezíti. Az ő esetükben ugyanis ritkán találunk kitételt lakóhelyükre vonatkozóan, így tulajdonképpen más információ hiányában lehet őket pozsonyinak tekinteni. A kétséges eseteket más források bevonásával lehet minimálisra szorítani. A tiltások egy kis csoportjában a szöveg-