Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Teke Zsuzsa: Zágráb városának kereskedőelitje az 1544-1558. évi harmincadjegyzékek alapján

kedelmi forgaloméval egyező képet mutat. A kivitel túlnyomó részét az élő állat, ökörbőr, különböző nyersanyagok alkották, míg a behozatalban a gyapjúszövetet ülette meg az első hely. A harmincadjegyzékekben a szövet részesedése az összbehozatalban évi átlagban 55,7% volt, és ezen belül az olcsóbb szövetfajták élveztek elsőbbséget. A különböző értékű szövetfajták évenkénti átlagos részaránya az összbe- hozatalban a következőképpen alakult: végenként 1-5 forint vámot róttak ki 6%-ra, 50-80 dénárt 18,5%-ra, 50 dénár alatt vámolták a szövet 75,5%-át. Ezek az arányszámok minden bizonnyal érvényesek a 16 személy szövetbehozatalára is, akiknek a forgalmára kivetett vám évi átlaga az összforgalomra kirótt vám évi átlagának 72,4%-át tette ki. A zágrábi szövetbehozatal összetételét Magyarország nyugati, északi felének szövetbehozataláéval összehasonlítva, a hasonlóságok mellett két lényeges különbséget is felfedezhetünk. A sziléziai, cseh—morva, délnémet posztófajták helyett itt az olcsóbb olasz szövetek és a karasia kerültek előtérbe. Ugyanakkor 5 forint értékű vámot a nyugati, északi harmincadhivatalokban nem is vetettek ki szövetre, és az 1—4 forintos vámkategóriában szereplő szövetfajták százalékaránya is jóval alacsonyabb. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ellentétben Magyarország nyugati, északi felének aktív külkereskedelmi mérlegével, a zágrábiaké többnyire passzív volt. A kereskedőelit mind üzleti, mind rokoni szinten összefonódott egymással. Üzleteik eredményességét együttes fellépéssel, családi kapcsolatok létesítésével is igyekeztek előmozdítani. Velence, Pettau, Laibach, Gorizia azok a városok, ahol a külföldi kereskedőkkel, elsősorban olaszokkal üzletet kötöttek. A kereskedőelit szinte minden tagja részt vett a város poütikai testületének munkájában, ki esküdtként, ki tanácsosként, ki pedig polgármesterként vagy bíróként szerepelt. A 16 személyből hatan a bírói, hárman a polgármesteri, ketten pedig a tanácsosi tisztségig jutottak el. Ketten a bírói tisztség elnyerését megelőzően esküdtek voltak, egyikük a polgármesteri tisztség betöltése előtt működött esküdtként. Öten nem voltak tisztségviselők, de családi kapcsolataik révén több szállal kötődtek a politikai elithez. Hivatkozott irodalom Monumenta Zagrabiae TKALCIC, IVAN - LASZOWSKI, EMILIJ: Monumenta historica Hb. reg. civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatian Croatiae et Slavoniae. I-XIV. Zagreb, 1889-1932. PlCKL 1971. PlCKL, OTHMAR: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. (Hgg. O. PlCKL), 1. Graz, 1971. TUCCI 1975. TUCCI, UGO: L'Ungheria e gli approwigionamenti veneziani di bovini nel Cinquecento. In: Rapporti veneto-ungheresi all 'epoca del Rinascimento. Budapest, 1975.