Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Blazovich László: A Dél-Alföld települései a 16. században a defterek alapján
tüntették a jövedelemben a szállásadót, ami megerősíti a szegedi szandzsák törvénykönyvében leírtakat: „Néhány üres és lepusztult falvakon és pusztákon, amelyeken régóta azon a környéken és vidéken lévő ráják »szállás« néven ismert majorságaikon tevékenykednek, vetnek, és a rétet kaszálják, és rajta télen-nyáron állataikat legeltetik, és mivel a földesúrnak állatonként egy-egy akcse legeltetési adót szoktak fizetni, azt ismét úgy szedessék." 71 Úgy véljük, nemcsak a szegedi szandzsák területén, hanem a többi Dél-Alföldön fekvő szandzsák pusztái esetében is hasonló helyzet állott fenn, amiből arra következtemetünk, hogy a Dél-Alföld ritkán szőtt településhálójának települései között terpeszkedő nagy pusztabirodalmak nem voltak teljesen néptelen, elhagyott vidékek: a korabeli gazdasági élet szükségleteinek megfelelően számos állandóan lakott tanya, szállás és ideiglenesen lakott hely tarkította őket. Összefoglalóan megállapíthatjuk: az a tagolt településhálózat, amely a Dél-Alföldön a középkor során kialakult, a magyar-török hatalomváltás után kevéssé érintve, népességében azonban csökkenve a 16. század végéig fennmaradt. A város-falu-tanya (szállás) szerkezet tovább élt. A kor gazdasági élete kívánta így. Elmondhatjuk ezt annak ellenére, hogy e terület kiszakadt a magyar település- és városhálózatból, továbbá lakossága a század második felében csökkent. Az elvándorló magyarok helyét déli szlávok foglalták el. További vizsgálatot igényel, mely népcsoportok érkeztek területünkre, ugyanis nem nevezhetjük őket sommásan szerbeknek, mivel számos bunyevác, horvát és román érkezett köztük. E vándormozgalom - magyarok távozása, déli szlávok érkezése - eredményeként a lakosság szláv elemét Dávid Géza a 16. század utolsó harmadában 40%-ra teszi. E lakosságcsere részletes vizsgálata további feladatot jelent. 72 Hivatkozott irodalom ÁGOSTON 1988 ÁGOSTON GÁBOR: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. In: Zounuk 3. Szolnok, Szolnok megyei Levéltár, 1988. 221-296. p. ÁGOSTON 1989 ÁGOSTON GÁBOR: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása II. rész. In: Zounuk 4. Szolnok, Szolnok megyei Levéltár, 1989.191-288. p. BÁRTH 1996. BARTH JÁNOS: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa, 1996. 110—116. p. BÉRES 1998. BÉRES MÁRIA: Szarmaták, avarok, magyarok. Beszámoló az M5 autópálya balástyai és szatymazi nyomvonalán 70 KÁLDY-NAGY 2008. 293. sz., 295. sz., 310. sz. 71 KÁLDY-NAGY 2008. 6. p. 72 DÁVID 2005. 49. p.
