Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Blazovich László: A Dél-Alföld települései a 16. században a defterek alapján

Helység 1525 1570 Helység _jobbágyszám lakosságszám hane lakosságszám Okor 89 445 Orbász 66 330 ? Pacsér 104 520 Szentandrás 92 460 Szentiván 410 2050 34 170 Szentpéter 5 25 Telek 85 425 Temeri 18 90 34 170 Újváros 121 605 5 25 Vásároskürt 73 365 A falvak - a néhány házas településeket is annak tartjuk - mellett a településháló méretükben és népességszámukban legkisebb egységei azok a helyek (szállások, tanyák ideiglenes lakóhelyek), ahol egy család él. E településtípus a kora Árpád-kor óta megtalálható a középkori Magyarországon. Főképp a nagyállatok rideg tartására szolgáló helyek voltak, a nagy állattartás üzemhelyei; a szakirodalom mezei kerteknek nevezi őket.

64 E szállásokról, mezei kertekről, amelyek Szeged határában helyezkedtek el, Szakály Ferenc részletesen írt a Szeged történetében.

65 Barth János a szállások elterjedtségét az egész Duna-Tisza közére terjesztette ki, helyesen.

66 A középkorban kert névvel jelölt helyek meglétét

67 az írott forrásokban a defterek erősítik meg, mintegy hidat verve al5. ésal7-18. századi források adatai között. A szegedi és szabadkai pusztákon állt egykori szállások birtokosait az 1570. évi összeírás név szerint feltünteti.

68 A jövedelmező rideg állattartásba a törökök is bekapcsolódtak. Szeged város lakosainak szállásai között feltüntették Hamza Kászim szállását. E helyeken nem pusztán legeltettek, hanem földet műveltek és laktak, talán egész évben. Egy ilyen szállást Béres Mária régésznek sikerült feltárnia.

69 A defterekben feltüntetett puszták közül számos helyen szállásokat tartottak. Több esetben, például Kelebia puszta, Tompa puszta, Bertán Ülés puszta esetében fel64 Összefoglalását lásd: BLAZOVICH 2002. 91-95. p. 65 SZAKÁLY 1983. 597-601. p. 66 BÁRTH 1996. 110-116. p. 67 BLAZOVICH 2002. 91-95. p. 68 KÁLDY-NAGY 2008. 38. sz., 253. sz. 69 BÉRES 1998. 24-25. p.