Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

A fentebb bemutatott adatok lehetővé teszik, hogy néhány következtetést levonjak Baráti kapcsolatainak rendszeréről, amelynek szálait forrrásaink világosan megrajzolják. Az első, mondjuk így, legkülső körben a külföldi kereskedők álltak, akik a vállalkozáshoz szükséges tőkét biztosították, illetve a pusztapécsi és a bécsi vásárokon megvásárolt árucikkek (közülük legfontosabbak a lábon hajtott élő állatok és az állatbőrök) továbbszállításáról gondoskodtak. A külföldiek között a sziléziai irány döntő fontosságát bizonyítják a két Magyarbródban élő testvérével, mellettük még két oda való kereskedővel (Zalazyl vagy Szárazy Márton, Mező Ferenc) lebonyolított üzletei is. Az Alamóc közelében található Prostejovból ketten (Siegmund áiltuperger, Sigismundus Stretn), míg a kereskedelmi központból, Alamócból négyen (Wolfgang Sperger, Wolfgang Hermansperger, Daniel Hepner, Alamachy Farkas) álltak Barátival kapcsolatban. Bár Baráti kapcsolatrendszeréről kevés cseh adattal rendelkezünk, a három domazlicei polgár megjelenése rámutat a cseh kereskedőkkel fenntartott kapcsolat jelentőségére. Egy nürnbergi (Siegmund Nutzel) mutatja a délnémet, egy kremsi, Peter és két bécsi (Hans Marb vagy Morb, Joseph Pündelfinger) pedig az ausztriai orientációt. Marb ismert figurája a magyarországi kereskedővilágnak, Bornemisza Tamással is dolgozott együtt, sőt kölcsönnel is támogatta a budai menekült kereskedőt. A kremsi Peter nyilván kiskereskedő, Mezőt és Marbot nyugodt lélekkel sorolhatjuk a nagykereskedők csoportjába. De sok személyről nem rendelkezünk annyi információval, amennyi szükséges volna ahhoz, hogy ezt a kérdést eldönthessük. A következő körbe a magyarországi társakat helyezhetjük el. Közöttük meglepően sok az arisztokrata, mint említettem, szinte minden, a morva határon birtokos főúrral folytatott üzleteket. A pénzösszegek között sok esetben a napi forgalom során keletkezett kisebb összegek dominálnak, de olykor kiugróan nagy összegekről van szó, például aNyáryval együtt 1542-ben lebonyolított 19 140 forintos forgalom imponáló. Ugyanez vonatkozik a mezővárosi polgárokkal és a jobbágyokkal folytatott üzletekre is, itt is sok a pár forintos adósság, de mellettük néhány nagystílű tranzakció nyomait is felfedezhetjük, gondoljunk csak az óriási volumenűnek induló, gyöngyösiekkel szervezett üzletére vagy egy csegei jobbággyal szembeni 918 forintos tartozására. Ha ezekből az adatokból kiindulva tesszük fel a magyar gazdaságtörténet egyik alapkérdését, hogy tudniillik meghatározó-e a külföldi, elsősorban délnémet tőke szerepe a magyarországi külkereskedelemben, válaszunk erre - legalábbis Baráti esetében - egyértelmű „nem" lehet csak. A források tanúsága szerint annál fontosabbnak kell tartanunk az üzletelésbe bekapcsolódó hazai főnemesek tőkeerejét, a városok kökegelmeteknek meg solgallak mert te k erty hog en mostan hazamhoz soroltam mind lovaimai mind solgainnal nag kelcegem wagon reia vratlan vágok te kegelmetek myat mert ha te k engemet meg nem segeit tahat hog kivankozvnk iwwendere te kegelmetek solgalatiara en te kegelmetektel minden jo valast varok. Ez level kelt Galantan sent Antal nap vtan való (pinteken) wasamapon. Isten tárca meg te kegelmeteket minden jo egessegel 1552. Borsy Ianos kaialy.