Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Dominkovits Péter: Rokonok és pénzügyek. A szombathelyi polgárok vidéki kapcsolatairól, végrendeleteik alapján (1606-1665)

vetése, 2 ökre, vasas szekere, boronája, ekéje jól mutatja, hogy az iparűzés mellett, a házhelyéhez tartozó teleknél nagyobb ingatlanbirtokot szerezve, napi megélhetésében a földművelésnek is jelentős szerep jutott.

31 Területi kapcsolatok A 16. század második felének, a 17. század elejének Szombathelyre vonatkozó kereskedelemtörténeti kutatásaiból ismert: a mezőváros polgárai egyaránt aktív kereskedelmet folytattak Grác, a Duna-medence meghatározó emporiums, Bécs, továbbá Nagyszombat, illetve a vonzásköréhez tartozó mezővárosi blokk egyik települése, Galgóc irányába. A szűkebb térség alközpontjai közül a vépi, csepregi, káli (Sopron vármegyei Sajtoskál), illetve [zala] egerszegi vásárok emelkedtek ki, de egyes esetekben Muraköz települései, a generalátusi központ, szabad királyi város Várasd is megjelentek úti célokként. A17. század elején -1602-1606 között - a szombathelyi Tapolczay Pál deák aktív résztvevője volt egy Sopronból kiinduló, a hódoltsági központokat (Pécs, Nándorfehérvár) megcélzó, többezres tételben menő süvegkereskedelemnek.

32 A 17. századi végrendeletekben található, elszórt településadatok sokasága a mezővárosi lakosság térbeli kapcsolatrendszerének az élő állatokkal, bőrökkel, mézzel, borral folytatott távolsági kereskedelmi kapcsolatoknál - melyek nagyságrendje nem azonos a már ismert győri, kassai kereskedők üzleteivel -, a vásárra járásoknál összetettebb hálózatát mutatja be.

33 Ezek az adatok szólhatnak a rokonsági kapcsolatokról, utalhatnak egyes családok származáshelyére, miképpen adatolhatják a kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi kapcsolatokat. Az 1606-1665 közötti 71 végrendeletből 35 testamentum említ a város közvetlen környékére és tágabb térségére vonatkozó települési adatokat. Minthogy Szentmiklósi Csizmazia György két végakaratot készített (1644, 1649),

34 ez valójában 34 testálót jelent. A végrendelkezők a kapcsolati háló települési komponenseként 39 Vas, 3 Sopron, 3 Zala vármegyei települést neveztek meg. Az összetett kapcsolatrendszerhez a legtöbb információt a testamentumokba foglalt adósságlisták adják. Ezek az utódok vagyoni gyarapodását jelentő aktívumok, vagy fizetési kötelezettségként megjelenő passzívumok a szombathelyi polgárok mindennapjai szintjén mutatják be, hogy milyen pénzügyi, gazdasági kapcsolatok alakultak ki a szűkebb-tágabb térség településeivel. A pénzügyi-gazdasági kapcsolatokat bonyolítók, a hitelezők és adósok között gyakran rokoni szálak jelennek meg, amelyek révén az anyakönyv előtti időszak migrációkutatásához nyerünk szórványos adatokat. A testálok áru- és pénzhitelviszonyainak települési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. 31 Uo. Fasc. A. No. 39. Hasonló az ugyancsak karicsai Kovács János: VaML SzVLt, Testamenta, Fasc. B. No. 132. 32 DOMINKOVTTS 2004a. 308-318. p.; DOMINKOVITS 2007. 254-256., 268-286. p. 33 DOMINKOVITS 2004a. 327-328. p. Analógiaként lásd Győr erődváros lakosságának 17. század eleji kapcsolataira: HORVÁTH J. 1992. , 34 VaML SzVLt, Testamenta, Fasc. A. No. 3.; uo. Fasc. B. No. 176.