Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Dominkovits Péter: Rokonok és pénzügyek. A szombathelyi polgárok vidéki kapcsolatairól, végrendeleteik alapján (1606-1665)

Tormássy-féle, sem pedig a más településeken oly használható népességi adatokat közlő 1697/1698. évi Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv nem közöl semmiféle adatot a - valószínűsíthetően döntően katolikus felekezetű - lakosságról.

5 Máig a város kiemelkedő közép- és kora újkori történetkutatója, Horváth Tibor Antal (1889-1964 ) premontrei szerzetes tanár e tárgyban keletkezett becslése áll a kutatók rendelkezésére. O az 1603-1656 között keletkezett urbáriumok adatait gyűjtötte ki, és adatsorait szinte mechanikusan megszorozta az Acsády Ignác (1845-1906) számításai nyomán meghonosodott, az utóbbi időben joggal kritizált és differenciált ötös szorzóval. „1603-ban 80 polgári ház + a nemesek házai és 3 szabad, tehát adómentes sessio. 1632-ben 109 polgári, 58 nemesi ház, összesen 167 és a zsellérek. 1648-ban 159 polgári és 52 nemesi ház, összesen 211.1656-ban 201 ház volt. A lakosság száma-ha házanként 5 lakót veszünk - megint csak 1000 körül mozog."

6 Ez a becslés nagyságrendi szempontból máig irányadó. Az együtt élő családok/háztartások típusáról, nagyságáról, miként erre Szende Katalin késő középkori pozsonyi, soproni, eperjesi esettanulmányai is rámutatnak,

7 a végrendeletek elszórt demográfiai adatainak későbbi elemzése során alkotható differenciáltabb kép. A kora újkori szombathelyi urbáriumok adatfelvétele az 1592. évi forrástól alapvetően megváltozott. Míg a korábbi urbáriumok (1565, 1571, 1572, 1577) a telkek nagyságát következetesen megadták, a fenti évtől forrásunk csupán a telek/háztulajdonosok utcarendbe szedett névjegyzékét, az egyes személyek (családfők/telektulajdonosok) jogállását tünteti fel.

8 Ezzel egyező szerkezetűek a 17. századi urbáriumok is (pl. az 1633-as, 1656-os).

9 E források kitűnően jelzik: a 16-17. századi Szombathely urbáriumba vett háztulajdonosainak közel 20%-a nemesi jogállású személy. A jogállás egységesítő kategóriája mögött fölöttébb eltérő származású, társadalmi, vagyoni pozíciójú személyek/családok húzódtak meg. A földesúri familiárisok, officiálisok (várbeli tisztségviselők, katonai vezetők, ügyvédek, pl. Gorup János) mellett számos, megyei hivatalt is viselt birtokos nemesi család tagjával t^álkozhatxink (Chemetey, Káldy), miképpen e csoport jelentős részét a megnemesedett polgárok alkották (pl. Hetésy, Tapolczay családok).

10 E források a város topográfiai változásaira is utalnak: a 17. század elején „önállósult" Vár előtti utcában döntő részben a püspöki vár 5 A Tormássy-féle vizitáció gépelt másolatát tanulmány ózhattam: Szombathelyi Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Visitatio canonicae Szecsenyiana confecta a Petro Tormassy Anno 1674. [A Pécsi Püspöki Levéltárban őrzött eredetiről készült gépelt átirat, N. N., é. n.], 30-35. p. A Kazó-féle vizitáció Szombathelyre vonatkozó részét magyar fordításban is kiadta: StLL 1987., 54-60. p. A vizitáció adatainak demográfiai feldolgozása: HÁZI 1957. 22. p. 6 KÁDÁR-HORVÁTH-GÉFTN 1961. 27. p. 7 A végrendeletek demográfiai hasznosítására: SZENDE 2004a. 92-113. p., SZENDE 2004b. 117-129. p. 8 A forrásokat közzétette: ZÁGORHTDI CZIGÁNY 2000. 9-64. p., 90-95. p. 9 1636. évi urbárium 18. századi átirata: Vas Megyei Levéltár (= VaML), V. 109. Szombathely Város Levéltára (= SzVLt), Vegyes kötetek, Fasc. 4. No. 83/B. Az 1656-os: Magyar Országos Levéltár, E 156. Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 55. No. 65. A gazdag iratanyagról: Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Urbaria et Conscriptiones) Szerk. H. NÉMETH ISTVÁN - TUZA CSILLA, MOLARCANUM CD-ROM, Bp. 2004. 10 A helyi nemességről részletesebben: DOMINKOVtTS 2001.