Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

vásárokkal kapcsolatos az 1520 körül megfogalmazott beadvány is, amelyben a két új vámmentes éves vásár létrehozását kifogásolják.

96 Mint láttuk, nem csupán az éves vásárokra vonatkozott a fentebb tárgyalt 1313-ban lezajlott per, hanem az apácák vámjogának részleges megkérdőjelezésére is. Éppen úgy, mint ennek folyományaként I. Lajos 1364-ben hozott döntése, amellyel Tamás esztergomi érsek ítéletét megerősítette.

97 Ezek azonban azon kivételes és elszigeteltjelenséghez tartoznak, amikor a jog eszközeivel próbáltak meg az apácák vámjogán rést ütni. Ezért volt szükség általánosabb érvekre, a cél azonban itt is az éves vásár vámmentességének elérése lehetett. 1474. február 2-án az apácák a váci káptalan előtt tiltakoznak amiatt, hogy a pestiek elfoglalták a Pesten szedni szokott vámjukat, és még a tiltakozás idején is a maguk számára szedik. A vám beszedése és az időpont azt mutatja, hogy itt nem éves vásárról van szó, bár elképzelhető, hogy a viszály kirobbanása az akkor már minden bizonnyal tartott Szent Miklós-napi (december 6.) sokadalomhoz kötődött.

98 A 16. században találkozunk először olyan adattal, amely egyértelműen és kizárólag a heti- és napi vásárokra vonatkozik. Ekkor, úgy tűnik, megpróbáltak vásárt létrehozni Budán, a város falain kívül. így akarták elkerülni, hogy az ide érkezőktől az apácák emberei vámot szedhessenek.

99 Nagyjából erre az időre tehető a két új vámmentes éves vásár kieszközlése. Úgy látszik, a polgárok ekkor „totális támadást" indítottak az apácák vámszedése ellen, mind az éves, mind a heti- és napi vásárokat illetően. Mindenesetre utolsó panaszlevelükben a Nyulak szigeti dominikánák meglehetősen keserű szavakkal számolnak be a vámjövedelem kiesése miatt kialakult helyzetükről.

100 Röviden összefoglalva úgy látjuk, hogy a városi polgárság gazdasági érdekeit jelentősen sértette a vámjog egyházi birtoklása, elsősorban az éves vásárokra vonatkozóan. Ez ellen léptek fel jogi úton (1313, 1364), valamint királyi kegynyilvánítás elérése révén (új éves vásárok). Törekvéseik sikertelensége erőszakos jogérvényesítéshez, majd a 16. század elejére az apácák vámszedésével való teljes szembehelyezkedéshez vezetett. Mivel „döntő győzelmet" egyik fél sem arathatott, a királyi hatalom 96 MOLDL36 498. 97 MOL DL 5582 98 MOL DL 17 539. 99 A budai vásárvám alapvetően kapuvám volt. Vö. KUBINYI 1973.; WEISZ 2007. Jóllehet az 1255-ös vámszabásnak vannak olyan tételei, amelyeket minden bizonnyal nem a kapuban szedtek (szövetek, vadbőrök, melyeket a kereskedők szállásán kellett felértékelni, hajórakományban kifejezett tételek), a pontosan meghatározott vámszedőhelyek mindig kapuhoz kötődnek. Később, a 14. században felépült városfal kapuinál a taschentali és tótfalusi kapunál is szedtek vámot. Fel kell hívnunk a figyelmet egy, a vámszedés helyével kapcsolatos adatra. Erzsébet királyné 1380-ban kiadott oklevelében ugyanis az Ausztriából Erdélybe tartó kereskedők kelenföldi vámolását említi. Az oklevélből kitűnik, hogy ekkor valóban folyt itt vámszedés, hiszen a királyné kelenföldi jobbágyainak azt parancsolja, ne zavarják az apácák vámszedőit tevékenységükben. MOL DL 6726. A kérdés analógiája lehet az esztergomi káptalan győri vámszedése. WEISZ 2003. 975. p. íoo Panaszlevél: 1516-1526: MOL DL 23 471. 16. századi viszonyokra: MOL DL 36 498., MOL DL 23 972.