Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

tartott mérlegen mérj ék az említett árukat. A budai polgárok azonban saj át házaikban is tartanak mérlegeket, s azokon is mérnek. Zsigmond király ezt szigorúan megtiltja nekik. Erről kiadott oklevelét aztán az apácák több ízben is átíratták. A mérlegelés kapcsolódott a vámszedéshez, ugyanakkor azon kívüli jövedelmet is jelentett. 1464-ben Mátyás király oklevele arról számol be, hogy a budai mérleg, amelyet „mázsának" is neveznek, régtől fogva az apácákhoz tartozik. A kereskedőknek ezen a mérlegen kellett lemérniük áruikat, és a mérlegelésért külön díjat fizettek. A budaiak azonban megakadályozták a mérlegelést, egy kereskedőtől pedig, aki az apácák mérlegét akarta használni, az áruit is elvették.

82 Ebben az esetben is azt látjuk, hogy a budai polgárok a Jogkönyvük szerint kívántak eljárni, aminek azonban a gyakorlat ellentmondott. A Jogkönyv és az okleveles anyag nincs ellentmondásban abban a tekintetben, hogy a mérlegelés kapcsán valamiféle kizárólagosság, „monopólium" érvényesül. A nem éppen lényegtelen különbség abban rejlett, hogy a Jogkönyv, mint ahogy semmilyen más vonatkozásban sem, nem tud az apácák jogairól, az okleveles anyag szerint viszont ezt a monopóliumot az apácák birtokolják.

83 A mérlegelési jog mindenképpen összefüggött a vámszedési joggal. Az apácák azt régi szabadságuknak, korábbi királyoktól kapott kiváltságuknak mondták. Mivel külön erre irányuló adományuk nem ismert, nyilvánvaló, hogy a mérlegelési jog a vámjog adományozásával került birtokukba. Pesten is találkozunk ezzel a konfliktussal: 1432. július 29-én, azaz pár nappal az éves vásáruk kezdete előtt, a polgárok egyszerűen elvitték a szintén az apácák vámszedőházában őrzött mérleget, mértékeket (amelyen gabonát és kisebb árukat mértek).

84 Ugyanez történt 1453-ban: ekkor is a sokadalom idejére időzítve vittek el az apácák vámszedőitől köblöket és más mértékeket, amelyekkel búzát, viaszt, faggyút és más árukat mértek.

85 Ez mintha azt mutatná, hogy a vámszedést akarták megakadályozni, ám a mérleget és a mértékeket nem csak vámszedésre használták, ráadásul ezzel csak a vámszedés egy részét tudták gátolni. A panaszlevelek közül egyedül az 1432. évi hozza közvetlen összefüggésbe a mérleg elragadását és a vámszedés akadályozását. Ebben az esetben azonban ez csak egyik része a vámszedés általános akadályozásának. A többi alkalommal ez nem mutatható ki, azaz önmagában csak a mérlegelési jogról volt szó. Mint említettük, ez külön jövedelmet jelentett, még hajóval csekélyebbet is, mint a vámszedés, másrészt az apácák mérlegelési, mértékekhez tartozó joga a vámszedéstől elkülönülve is sérthette a városok saját jogait. Azaz nem kellett megkérdője81 MOL DL 8058. 82 MOL DL 16 034. 83 Felmerült, hogy a Jogkönyv által említett „frawennwag" esetleg az apácák mérlege. KUBINYI 1973. 46. p. A Jogkönyv magyar kiadásában egyszerűen városi mérlegként szerepel. A Jogkönyv semmilyen összefüggésben, más esetben sem említi az apácákat. Mindezeket figyelembe véve a legvalószínűbb, hogy a Jogkönyv említett helyén a „fronwaage" kifejezés módosult alakja szerepel, melynek jelentése „nyilvános, városi mérleg". Vö. DRWSjt. 1011., valamint Quellen 100. p. 1. Íj. [A forráshely értelmezését Kis Péter kollégámnak köszönöm.] 84 MOL DL 12 469. 85 MOL DL 14 712.