Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel
lek bemutatása után formális ítélet születik. Igaz, már önmagában az is bizonytalan volt, mely bírói hatóság foglalkozzon egy olyan üggyel, amelyben egy város egy egyházi testülettel áll szemben. Werbőczy az egyháziakkal kapcsolatban leszögezi, hogy világi javaik ügyében „in praesentiam quorumlibet judicum regni ordinariorum" indíthatnak pert ellenük, „more aliorum secularium" (Hk. 1.12.). Ugyanakkor az egyháziak általában fenntartották azt a vélekedést, hogy „az Apostoli Szentszék bírói illetékessége nem korlátozható", 3 így ügyeikben sokszor a pápa előtt kezdtek pert. Ráadásul az általunk tárgyalt konfliktus tulajdonképpeni tárgya, a vásárvám mégiscsak a városokhoz kötődött, azok határain belül szedték őket. A budaiak megpróbálták ezért a vámszedést egyszerű városon belüli jogsértésnek értelmezni, és saját bírói hatóságukkal fellépni ellene. 1292-ben legalábbis az apácák kiváltságlevelük bemutatásával bizonyították Buda város ellenében, hogy népeik felett csak azok „rendes bírái" vagy a király ítélkezhet(nek), a város nem terjesztheti ki rájuk joghatóságát. 54 Nem nevezik meg, milyen ügy kapcsán került sor erre, de másra, mint az apácák vámszedői elleni fellépésre aligha gondolatunk. Ebben az esetben tehát a polgárok nem az apácamonostort vagy vámjogát támadták, hanem vámszedőiket. Az apácamonostor bíráskodási kiváltsága azonban elegendőnek bizonyult az egyébként is gyenge lábakon álló terv összeomlásához. Figyelemre méltó azonban, hogy az apácák kiváltságuk sérelme ügyében az esztergomi érseknél tesznek panaszt, és Lodomér az ügyben „hivatalából fakadó kötelezettségeként" hoz döntést. 55 Az apácák 1298-ban és 1299-ben, majd valamivel később, 1332-ben is a pápa előtt kezdeményeznek pert a polgárok ellen. VIII. Bonifác, majd XXII. János küld ki bírót az ügy kivizsgálására, amelynek további lefolyása azonban nem ismert. 56 Később nem próbáltak jogaik érvényesítése ügyében a pápához fordulni. Sőt már 1313-ban az esztergomi érsek mint a király által kiküldött bíró hoz ítéletet. 57 A 14. század közepétől minden esetben a király előtt tesznek panaszt, ő is adja ki a parancsleveleket ez ügyben. 1453-ban V. László a tárnokmesterrel tartat vizsgálatot az apácák panaszára Pest ellenében, de itt a tárnokmester a király által ráruházott hatalomnál fogva járhat el, nem saját hatáskörén belül. 58 Éppúgy, mint 52 1 367-ben az apácák panaszt tettek a király előtt a vámszedés akadályozása miatt, és ekkor a legfontosabb okleveleiket is bemutatták (IV. Béla király és Tamás esztergomi érsek oklevelei). Ezekre hivatkozik is a királyi oklevél, amely azonban formailag parancslevél. Szó sincs arról, hogy a városok ismertették volna álláspontjukat. MOL DL 5582. 53 ERDŐ 2001. 211. p. 54 MOL DL 1276., Bp. I. 282. p., az apácák IV. László 1278-ban kiadott privilégiumát mutatták be, amely szerint viszont a bíráskodási kiváltságot V. István adományozta. Ennek példánya nem maradt fent, sőt úgy látszik, már 1292-ben sem állt az apácák rendelkezésére. MÓL DL 1010., Bp. I. 171-172. p. 55 „ex officii nostri debito" MOL DL 1276., Bp. I. 282. p. 56 1298-ban a kijelölt bíró a veszprémi püspök, 1299-ben az esztergomi érsek, 1332-ben a fehérvári prépost. MOL DL 1501., Bp. I. 330. p., MOL DL 1546., Bp. I. 342-343. p., MOL DL 2712. 57 „... nos per dominum regem fuissemus deputati ad audiendum huiusmodi contentionem ..." MOL DL 1837. 58 V. László parancsa szerint „.. .auctoritate nostra presentibus eis in hac parte specialiter attributa et iustitia mediante" tartsanak vizsgálatot a tárnokmester vagy helyettesei. MOL DL 14 712.
