Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén. Egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben

Zanathy József, Szatmárnémeti katolikus főbírája Podhorány János halála után - bár a tanácsban továbbra is volt egy-egy római, illetve görög katolikus tanácstag - a reformátusoknak sikerült megőrizniük túlsúlyukat. A század közepén azonban, egy pénzügyi visszaélést kihasználva, újabb katolikus offenzívára került sor Szatmárnémetiben. 1751-ben a szepesi kamara vizsgálatot rendelt el a város ellen. Melczer Pál, a szepesi kamara titkára végezte a vizsgálatot, amelynek nyomán több ajánlást is megfogalmazott. Ténykedésének messze ható következményei lettek a környékbeli reformátusok, de az egész város számára is. Többek között az addigi református főbírót, Szatmári Sámuelt

33 félreállítva - valószínűleg a főispán, Károlyi FeTenc tanácsára - a katolikus Zanathy Józsefet állították a város élére. Zanathy tehát - katolikus vallásának (is) köszönhetően - újabb szerepet kapott. Városi bírósága idején is megmaradt azonban megyei adószedői funkciójában. A perceptor már korábban is szatmári lakos volt, de nem szerzett polgárjogot magának. Két évvel bírósága előtt megvette a város egyik legtekintélyesebb házát, a korábbi főbíró örököseitől. Ekkor még kőből készült épület alig volt a városban, a házért Zanathy a helyi viszonyokhoz képest elképesztő összeget, 900 forintot fizetett ki.

34 A hely presztízsét a szomszédok is jelzik: az egyik szomszéd az Erőss-féle telek - a korábbi harmincados háza (ekkor már vendégfogadó) -, a másik a református parókia épülete volt. Az új főbíró személye kétszeresen is sértette a szokásjogot: sem a város polgára, sem többségi egyházának tagja, azaz református nem volt. Ráadásul nem is szabad választás révén került a város élére. Túlzó megfogalmazása ellenére mutatja Zanathy társadalmi beágyazodóttságának hiányát, és emiatt nagyfokú függését pártfogójától az az öröm, amellyel 1752 őszén gyógyulását üdvözölte: „már ott mttattam elmémet, melyik szegeletire készüljek az országnak, Vasba-e vagy Pest vármegyében."

35 Az erőviszonyok azonban neki kedveztek. A tanács meg volt félemlítve, a tanácstagok egy részét szintén pénzügyi visszaélésekkel gyanúsították, de még aki személy szerint nem volt is érintve, azt is kollektív felelősség terhelte, mert a belső tanács felelt a város pénzügyeiért. A vizsgálat tovább folytatódott. Pénzügyi vonatkozásai mellett egyre erősebben nyilvánult meg protestánsellenessége is. Valószínű, hogy az 1751. évi vizsgálat felbujtói is a jezsuiták voltak. A város ugyanis nemcsak a Károlyiakkal háborúskodott a kocsmajog fölött, hanem a jezsuitákkal is állandó konfliktusban állt, akik a tanács sze33 Szatmári Sámuel református polgár volt, addigi karrierje tipikusnak mondható. Városi jegyzőként 1721-ben került be a szenátusba, amelynek 1721-33 között tagja volt, majd 1739-ben került vissza, 1739—46 között „Ordinarius nótárius" és szenátor, 1745-ben consul, 1749-ben főbíró, 1754-ben felfüggesztették a consuli hivatalból és szenátorságból. Szatmárnémeti város levéltára a Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Fiókjában. Arhivele Nationale Romane, Filiala Judefeanä Cluj. Primaria Satu Mare. (A továbbiakban KL) F 20, nr. 13, 15. Tanácsi jegyzőkönyvek. 34 KL F 20, nr. 15. Tanácsi jegyzőkönyv, 1746-1753. Egy ház átlagos ára 30-100 forint között mozgott, de a 100 forintos ár is nagyon ritka. 35 Zanathy József Károlyi Ferencnek, Szatmár, 1752. szept. 2. MOL P 398, 81954. sz.