Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegyei mezővárosok vezető testületeiben etnikai, vallási és társadalmi jogállás szerinti képviseleti paritás gyakorlata a feudális kor végén

SZABÓ ATTILA PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYEI MEZŐVÁROSOK VEZETŐ TESTÜLETEIBEN ETNIKAI, VALLÁSI ÉS TÁRSADALMI JOGÁLLÁS SZERINTI KÉPVISELETI PARITÁS GYAKORLATA A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN Az ország közepén elhelyezkedő Pest-Pilis-Solt vármegye településeit a török hódoltság utolsó évtizedeiben, de különösen a felszabadító hadjáratok idején rendkívül súlyos pusztítás érte. 1696-ban a hatalmas területen mindössze 110 lakott helyet írtak össze.

1 1711 után az úijátelepülés korszaka következett, amikor a falvak és mezővárosok sora kelt életre: 1760-ra már 177-re nőtt a megyei települések száma.

2 Ezekben az évtizedekben az egykori (többségben magyar és kisebb részben más etnikaimhoz tartozó) lakosok leszármazottai visszatértek őseik elnéptelenedett földjére. Rajtuk kívül a megye területén nagy tömegben jelentek meg délszlávok (korabeli elnevezéssel ,411yrek, ráczok"), németek és szlovákok is. A reformáció kora utáni vallási sokszínűséget a vidék etnikailag kevert népessége még tovább tagolta, ami - a magyarországi viszonyoknak megfelelően - viszont még azt is jelentette, hogy egyes felekezetekhez jellemzően bizonyos etnikumok tartoztak: református - magyar; evangélikus - szlovák; görögkeleti - szerb; római katolikus - német. Jellemző példa Ráckeve esete, ahol katolikus németek, református és katolikus magyarok, valamint ortodox szerbek éltek.

3 Az újjátelepül(ít)és során a mezővárosok és a falvak egy részében azonos etnikumú és vallású népesség telepedett le. Ugyanakkor a megye mezővárosainak másik csoportjában (pl. Cegléden, Kecskeméten, Óbudán, Ráckevén, Szentendrén, Vácon, Visegrádon) a lakosság kevert hitű, illetve nemzetiségű lett. A felsőbb hatalmi szervek mellett a városi vezetés, de maga a mezővárosi lakosság is egyaránt abban volt érdekelt, hogy a „kívánatos egyetértés, kölcsönös bizodalom és szeretet fenntartása tekintetéből, régi gyakorlattal szentesített"

4 szokás alapján béke és egyetértés legyen a különböző etnikumú, vallású és osztályú városlakók között. Ezekben a mezővárosokban a tisztségekre jelölésben és a választásban követték a vallási, etnikai, (vagy Nagykőrösön) a társadalmi jogállás szerinti arányosítást, azaz a mezővárosi legfőbb irányító testületben, a tanácsban előre meghatározott kvóta szerint lehetett jelölni tagokat, illetve az alternáció szabályai szerint a főbb hivatalokra í KOSÁRY 1965.35. p. 2 PETRÓCZY 1965.127. p. 3 GALGÓCZY 1877. 7.p. 4 Pest Megyei Levéltár (továbbiakban: PML) Nagykőrösi Osztálya (továbbiakban NKO) Cegléd Mezőváros Tanácsának Közigazgatási ir. 20/1848. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV ín. 2008.193-204. p.