Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében
városi tanáccsal, hogy a zwingliánusok valamilyen tumultus alkalmával be akartak hatóim a templomokba, hogy a képeket és a díszeket kidobhassák - természetesen parancsot adtak ennek megakadályozására. 3 Erre a helyi királyi biztosok szeptember 11 -én szigorúan figyelmeztették a magyar prédikátort és Sipos Mátyás káplánt, hogy ne lázítsák a népet. 44 1567 elején valamilyen kollokviumot tartottak Gyarmati Bíró ügyében, 45 amelynek eredményeképpen káplánjával együtt elbocsátották, s kitiltották a városból. 46 Az eseményekben aktív szerepet vállalt Lazarus von Schwendi, 47 aki máskor is aktívan beleszólt a környék protestáns vallási ügyeibe. Ugyanekkor kitiltották Csanádi Imre menekült unitárius papot is, aki tanait itt is terjeszteni kezdte. 48 Gyarmati Bíró utódja Lábnyomó Benedek lett, de ez nem volt szerencsés választás, mert Ungvári Mihály volt nagymihályi iskolamester már a következő esztendőben feljelentette őt. Elmondása szerint Lábnyomó korábban Székelyhídon volt lelkész, de paráznasága miatt Debrecenben kalodába tették, és megfosztották hivatalától, majd Kálióból is ugyanezért kellett eljönnie. Ezután Nagymihályba ment, itt pénzt adtak neki a kezdéshez, de egy hét múlva elszökött. Nem a feleségével lakott, hanem mindig mással, ráadásul két hamisított, állítása szerint Melius Juhász Péter tiszántúli református püspök által írott levéllel igazolta magát. 49 Ezek után nyilván nem maradhatott sokáig Kassán sem. A lázadozó magyarok eközben a használaton kívüli ferences vagy domonkos templomot kérték maguk, illetve az iskola számára, de nem kapták meg. 50 A zűrzavart fokozta, hogy mégiscsak sor került a városban kálvinista képrombolásra: 1568 márciusában két kassai polgár, Bakai Sebestyén és Tóth Ferenc a Szent Mihály-kápolnában összetörte az oltárokat. Az ügyet végül megúszták pénzbüntetéssel és figyelmeztetéssel. 51 1570-ben a szenátus szabályrendeletben igyekezett a lelkészek kötelességeit rögzíteni, 52 ez évekre lecsendesítette a város vallási életét. Az 1570-es években a németországi események nyomán a magyarországi lutheránusok között ellentétek támadtak a különböző irányzatok, elsősorban az ún. kryptokálvinisták és a szigorú lutheránusok között, ennek hullámai Kassát is elérték. A kryptokálvinisták fő központja a Szepesség volt, s két vezetőjük is megfordult a városban. A cipszer Pilcius Gáspár (Caspar Pilez) wittenbergi tanulása előtt, 1573 áprilisától csaknem egy esztendeig az iskola magyar (!) collaboratora (segédtanára) volt, 53 a szlovák Thoraconymus Mátyás (Matej Kabát) pedig 1578. május 21-től rektor. 43 AMK Schwarzenbach! ana No . 2628. 44 Diarium Briccii 31. p. 45 Esztergomi Ferenc levele Kassa város tanácsához, Rozsnyó, 1567. január 31., AMK 2842/49. 46 Pesty Ferenc kamarai adminisztrátor próbál az érdekében közbenjárni, hogy ügyeinek intézésére beléphessen a városba. Pesty Ferenc levele Kassa város tanácsához, Eperjes, 1567. szeptember 3., AMK Schwarzenbachiana, No. 2836. 47 SZABÓ G. 1941. 77. p. 48 RÉVÉSZ 1894. 12. p. 49 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. 1910, 355-356. p. (Kemény Lajos közlése). 50 RÉVÉSZ 1894. 13. p. 51 WICK 1941. 76. p. 52 Uo. 77. p. 53 RÁTH 1892-1893. 54. p.
