Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében

és 1554 között kényszerűen távol maradtak a várostól, 18 a domonkosokat pedig 1553-ban felfegyverzett polgárok támadták meg, és a kolostorukat feldúlták. 19 A város vezető papja a Késmárkról érkezett Johann Sommer volt, 20 mellette egy magyar és egy német prédikátor, illetve két káplán (János és Ferenc) dolgozott, s az egyházi személy­zethez tartozott még a kántor és az orgonista is. 1 Az iskolának ekkor talán nem volt rektora, két év múlva azonban hoztak egy német rektort. Mivel a vallási villongások miatti válaszintézkedések csak a magyarokat sújtották (ez volt az ürügy a német polgá­rok uralmának helyreállítására), 22 ők 1554-ben panaszlevelet nyújtottak be, amelyben leírták, hogy a plébános (elsőpap) nem tud magyarul, emellett ekkor már csak egyetlen magyar lelkészt tartott, aki néha a Miatyánkot sem tudta, a német rektor pedig kidobta a magyar diákokat. 23 Az iskola sorsa később is igen hányatott lesz, a korszakban elő­fordultak ugyan magyar rektorok is, legtöbbször azonban csak a segédtanár (collaborator) volt magyar, és a színvonal meglehetősen hullámzó maradt, messze nem érte el a környékbeli városi iskolákét. 1554-ben (s még később is) a kassai egy­házban és a többi felső-magyarországi városban még megvoltak a középkori egyház bizonyos jellegzetességei, a fülbegyónás, a fehér karing használata, a mise (részben még latinul), és természetesen érintetlenek voltak a dómban az oltárok és a képek. A felső-magyarországi főkapitányok 1553-ban és 1556-ban is utasításokat kaptak a protestánsok elleni harcról, ennek azonban már nem volt nagy hatása. 24 1556. április 13-án óriási katasztrófa érte a várost: egy polgárházban kitört tüzet az éjszakai szélvihar felszította, kiterjedt a város más házaira, és csaknem az egész vá­ros leégett. Elpusztult a két kolostor, s ezzel a katolicizmus intézményei évtizedekre eltűntek Kassáról. A Szent Erzsébet-egyház kincseinek egy részét ekkor eladták, töb­bek között ebből építették újjá a városi iskolát is. 25 Az iskola egyébként egy nagyobb és egy kisebb szobából állt, az utóbbiban hét ülőpad volt a tanulók számára. 26 Ekkor és a következő esztendőben Szentkirályi Antal volt a magyar prédikátor, a magyar káplán pedig egy bizonyos János. 27 1557 elején a városi tanács az erdélyi szász Dávid Feren­cet (eredeti nevén Franz Hertelt) hívta meg az elsőpapi (plébánosi) állásra, aki hajlott is a meghívás elfogadására, ebből azonban mégsem lett semmi. 28 Nyilván egészen másként alakult volna az egész erdélyi egyháztörténet, ha az antitrinitáriusok jövendő püspöke nincs Kolozsvárott. Ugyanebben az esztendőben a városi tanács a Witten­18 KARÁCSONYI 1922.104. p. 19 WICK 1941. 63. p. 20 ZOVÁNYI 1922. 232. p. 21 KEMÉNY 1891. 15. p. 22 Az eseményekben a kassai iskola egyik diákja, Bornemisza Péter is aktív szerepet vállalt. Lásd: NEMESKŰRTY 1959. 24-27. p. 23 WICK 1941. 63. p. 24 KEMÉNY 1891.16., 19. p. 25 WICK 1941. 64-68. p. 26 Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából, 1910. 83-84. p. 27 KEMÉNY 1891. 21-22. p.; KEMÉNY 1890. 176-177. p. (AMK 1557. Jelzet nélkül.) 28 KEMÉNY 1890. 174-175. p.

Next

/
Thumbnails
Contents