Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

gyakorlását megerősítő oklevelet sem adták ki Bécsben. A kétkamarás kőszegi önkormányzat megszületése óta először csúszott át a hatalom a választó község, a Gemein „kezeibe", amelyben a bécsi udvar 1631-1635 között ráadásul meghasonlást idézett elő a magyar és német „natio" között.

65 Mindenesetre a négy belső tanácsnokot 1631-től nevezték titkos tanácsnoknak. Az egybeesés a válság éveivel mindenesetre feltűnő. 1618 és 1648 között összesen 18 tanácsnokot választottak titkos tanácsnokká, ebből 10 tanácsnok, azaz 55 százalék már városbíró is volt, vagy azzá emelkedett. De ennél is fontosabb, hogy alig van arra eset, hogy a titkos tanácsból kiestek volna. Ez is arra utal, hogy a legtöbb szavazattal rendelkező belső tanácsnokok alkották a titkos tanácsot. Sok jelenségről kellene még beszélni, ha a rendelkezésre álló keretek megengednék, így például arról, mi tette lehetővé, hogy két alkalommal a város jegyzője is a belső tanács tagja lehetett. Paul Dauchner 1574-1576, majd 1579-1580 között, Christoph Gelharius pedig 1599-1604-ben szerepel a belső tanácsnokok névsorában.

66 Olyanra is volt példa Kőszegen, hogy tanító került a belső tanácsba, példának okáért a német ajkú Martinus Huettinger, aki 1579-1580, 1584-1586 között, továbbá 1589-ben és 1592-ben szerepelt a belső tanácsban.

67 Meglehet, hogy azért, mert például 1579-ben utalás van arra, hogy Zechmeister is volt, amely akkor a városkamarási hivatalnak felel meg. De hát akkor is ott találjuk, amikor más volt a kamarás. A kérdések többsége egyelőre nyitva marad. így az is, hogy a „Herr" kifejezést miért alkalmazták először szűkebb, majd egyre teljesebb körre. Hogy milyen arányt képviselt a két tanácsban a német és magyar elem, illetve a felekezetek. Nem tudunk itt válaszolni arra sem, hogy a belvárosiak miért stabilizálhatták a helyüket a külső tanácsokban, miközben a külvárosiaknak ez csak roppant korlátozottan sikerült. Elemezni kellett volna a belső és külső tanács közti mobilitást is. Jó lett volna kitérni arra is, hogyan oszlottak meg a különböző hivatalok és tisztségek. Tapasztalatunk ugyanis az, hogy a németség nagyobb reprezentáltságának köszönhetően a magasabb hivatalok eleinte német ajkúak birtokába kerültek.

68 Ezzel szemben az alacsonyabb tiszteket (borvonyók, tűzfelvigyázók, hegymesterek, szőlőpásztorok) emikai alapon megduplázták. Érthető, hogy a Habsburg-zálogon lévő Kőszegen 1568-1648 között kizárólag német ajkú jegyzőt alkalmaztak, hiszen a város igazgatási és törvénykezési felügyelete 65 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1630-1632. Kőszeg, 1631. ápr. 8. 148. p. 66 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1572-1575. Paul Dauchner. Kőszeg, 1574. ápr. 25.68. p.; Kőszeg, 1575. ápr. 24. 141. p.; Ülésjegyzőkönyvek 1576-1582. Kőszeg, 1576. ápr. 24.19. p.; Kőszeg, 1579. ápr. 24. és 26. 146. p.; Kőszeg, 1570. ápr. 24. és máj. 4. 187. p.; Christoph Gelharius. Ülésjegyzőkönyvek 1594-1603. Kőszeg, 1599. ápr. 25. 354-355. p.; Kőszeg, 1600. ápr. 24. 373-374. p.; Kőszeg, 1601. ápr. 24. 409. p; Kőszeg, 1602. ápr. 24. 433. p., valamint Ülésjegyzőkönyvek 1603-1612. Kőszeg, 1603. ápr. 27. 1. p.; Kőszeg, 1604. ápr. 12. 32. p. 67 VaML KFL. Ülésjegyzőkönyvek 1576-1582. Martin Huettinger. Kőszeg, 1579. ápr. 24. és 26. 146. p.; Kőszeg, 1580. ápr. 24. és máj. 4.; Ülésjegyzőkönyvek 1583-1591. Kőszeg, 1584. ápr. 26. 50-51. p.; 1585. ápr. 28. 78. p.; Kőszeg, 1586. ápr. 27. 143. p.; Kőszeg, 1589. máj. 7. 233. p.; Ülésjegyzőkönyvek 1592. ápr. 25. 321. p. 68 BARISKA 2004a. 120-122. p.