Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között
nánk. De így csak arra szorítkozhatunk, hogy a két testület szelekciójából, mobilitásából, illetve az alsó-ausztriai kormányzati szándékokból próbálunk következtetni. Kőszegen kifejezetten osztrák és cseh hatás volt, hogy a városbíró választását uralkodói megerősítéshez kötötték a fent említett „Bann- und Achtbrief ' kiadásával. E nélkül a kőszegi városbíró nem alkalmazhatta a pallosjogot, amelyet egyébként a kőszegi uradalom területén is érvényesíthetett: ez bírói illetékesség volt a „Landgericht", azaz városi bíróság kapott végrehajtási jogot földesúri birtokon. 57 Csakhogy amíg a bírói megerősítés, az osztrák városok önkormányzatába való beavatkozás a Habsburg-centralizáció következménye volt a 16. században, addig II. Ferdinánd korától a rekatolizáció jegyében fogant abszolutizmussal kellett számolni. Ezek a király által választott bírák lettek az osztrák és cseh városokban a királyi bírák (königliche Richter), a morvákban pedig a tartományi fejedelmi bírák (landesfürstliche Richter). 5 * 1627-1635 között ez az abszolutisztikus mechanizmus bukott meg a Habsburg-zálogon lévő Kőszegen. 59 A bírói megerősítés intézménye azonban fennmaradt. A belső és külső tanács 1568-1648 Sajnos minden keretet felrobbantana, ha akár csak a belső tanácstagok 80 éves tagsági összetételének közlésére vállalkoznánk. A külső tanács névsora igen hosszú sort alkotna. Ehelyett jelenségekkel foglalkozunk, közben természetesen neveket is említve. A példákkal ugyanis érthetőbbé tehetjük, mi történt a kőszegi önkormányzati testületekben. Az egyik ilyen kérdés a legfelsőbb szint, a városbírói hivatal betöltésének módja, azaz a két testületbe került tanácsnokok mobilitása. Ez annyit tesz, hogy azt természetesnek kell venni, hogy a városbíróság utánpótlása a belső tanácsból került ki. Az 1568-1648 között hivatalt viselő városbírák közül egyedül Michael Freisinger (1596) megválasztása számított előzmény nélkülinek. A szelekciót komolyan vették, másként szólva a területi (topográfiai) elv mindent felülírt. Senki nem számíthatott városbíróságra, ha nem lakott a Belvárosban. A belső tanácstagság ennélfogva csak a belvárosi képviselők esetében számított ugródeszkának. Thaman Klein a külső tanács, a 24-esek tagja volt (1568,1570,1574-1575). 1576-ban azonban már a belvárosiakat képviselte, így történhetett, hogy 1579-1580-ban városbíró lehetett. 60 A Magyarvá57 BARISKA 2007. 73. p. 58 HELLBLING 1956. 259-260. p. 59 BARISKA 2007. 120-121. p. 60 Thaman Klein helye a restaurációs forrásokban. VaML KFL. Act. Misc. Kőszeg, 1568. ápr. 24.; Kőszeg, 1570. h. n. n.; Ülésjegyzőkönyvek 1572-1575. Kőszeg, 1574. ápr. 25. 68-69. p.; Kőszeg, 1575. ápr. 24. 141-144. p.; Ülésjegyzőkönyvek 1576-1582. Kőszeg, 1576. ápr. 24. 19-20. p.; Kőszeg, 1579. ápr. 24-26. 146-147. p.; 1580. ápr. 24. és máj. 4. 187-188. p.
