Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András Péter: Beszterce város fejedelemség kori kormányzata és politikai elitje. Egy archontológia forrásai és hasznosítási lehetőségei
ződésének vizsgálata. Mindezek az adatok azonban csak akkor nyernek majd igazi értelmet, ha egyúttal körül tudjuk határolni az eliten belüli organikus csoportokat, hálózatokat is. Jó lehetőségekkel kecsegtet az elit vizsgálatára az az 1615 és 1668 között vezetett speciális számadáskönyv is, amelyben a jegyző a fejedelem besztercei látogatásainak költségeit írta fel, köztük azokat az összegeket, amelyeket a város élelmiszerek és kézművesipari termékek megvásárlására fordított. 59 Mivel az eladók, különösen a bor esetében nagyon gyakran a város belső vagy külső tanácsának tagjai voltak, szerepvállalásuk az elit jellemzésére is alkalmas lehet. A kutatás eddigi eredményeit összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb szász városokénál Beszterce kormányzata jóval egyszerűbb volt, a kerületi igazgatási forma és a kisebb méret folyományaként számos, a szász székekben ismert tisztség hiányzott. A viszonylagos egyszerűség és a centumvirek tanácsválasztójoga ellenére a belső tanács meglepően zárt maradt, és a főbírói tisztet rendszerint egy nem hivatalos duumvirátusi rendszer keretében töltötték be. A bizonytalanságok ellenére valószínűleg az is bizonyítható lesz, hogy néhány család az önálló Erdélyi Fejedelemség szinte teljes fennállása alatt meg tudta őrizni pozícióit. Hogy a besztercei belső tanács feltűnően oligarchikus jellegére és az elit viszonylagos állandóságára mi adhat magyarázatot, annak kiderítése a jövőbeni kutatások feladata. Levéltári források Beszterce város és kerület levéltára (BVL) - mikrofilm formájában a Magyar Országos Levéltárban MOL X1242 III. a. Nr. 1. Magistratsprotokoll 1515-1522 (499. doboz) III. a. Nr. 2. Magistratsprotokoll 1525-1541 (499. doboz) III. a. Nr. 3. Magistratsprotokoll - Városi tanácsi jegyzőkönyv (,^Vctuarium") 1542-1661 (290. doboz) ILT. a. Nr. 11. Kommunitätsprotokoll 1605-1686 (325. doboz) 58 A késő középkori besztercei polgárság rétegződése az 1461-es, 1487-es és 1520-as adójegyzékek alapján. GÜNDISCH 1976. 174-181. p. Brassó esetében a 15. század végi adójegyzékek, különösen az 1489-es felhasználásával Maja Philippi végzett a vagyoni rétegződésre vonatkozó elemzést: PHILIPPI 1984. 164-176. p. 59 A számadáskönyv némileg párhuzamba állítható a kolozsvári sáfárpolgár számadáskönyveinek 1608-tól külön vezetett tételével, az ún. fejedelmi diversákkal, amelyeket az utóbbi időben Jeney-Tóth Annamária dolgoz fel. JENEY-TÓTH 2003.
