Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András Péter: Beszterce város fejedelemség kori kormányzata és politikai elitje. Egy archontológia forrásai és hasznosítási lehetőségei

városnegyedek szerint megoszló tanács a 17. századi jegyzőkönyv tanúsága szerint valóban csaknem százfős volt, és körülbelül havi rendszerességgel gyűlt össze, hogy kivesse az adókat, megválassza a tizedeseket, illetve a tűzhelyek felügyelőit (praefecti focorum et fiimariorum), valamint a belső tanáccsal közösen stamtumokat hozzon, és rendkívüli ügyekben döntsön. A százférfiak gyakorolták a belső tanács pénzügyi ellenőrzését is: minden év végén, általában Szent Tamás apostol napja (december 21.) környékén ők vettek számot a bírótól és a szenátoroktól.

25 A számadáson jelen voltak a kerületi gerébek is. A számadást követően, karácsony és újév között vagy újévkor ők választották meg a következő évi bírót és esküdteket.

26 (A választás elméletileg egy évre szólt.) Az erdélyi szász városok körében ez a jogszokás kivételes, a százférfiak mindenhol csak a városi tisztviselők egy részét választották meg, a belső tanács magát egészítette ki.

27 (A besztercei gyakorlat egyébként megfelel a kolozsvárinak.)

28 Mivel a külső tanács választásával forrásainkban nem találkozunk, jobb híján csak feltételezhetjük, hogy a középkori Budához, vagy a kora újkori Kolozsvárhoz, Szebenhez és Brassóhoz hasonlóan a az esküdtek egészítették ki, azaz nevezték ki az esetleg szükséges új tagokat.

29 A belső tanács ülésein szavazati jog nélkül részt vett a városi írásos adminisztráció határozatlan időre választott vezetője, a jegyző is. 25 KRAMER 1887. 68-69. p. Kramer összekeveri Szent Tamás apostol napját (dec. 21.) Szent Tamás mártír püspök napjával (dec. 29.). Az 1566-os számadás példaként: „Anno domini currentis scilicet 1566 in profesto divi Thomae apostoli ratio data centumviris a dominis senatoribus de universis perceptis et extradatis, qua finita centumviri post secessum et privátam consultationem ter interrogati, utrum illis satisfieret, ea ratione (iudex autem erat Gregorius Dawm et tarnen non praesens propter comitia cibiniense [!], quibus liberari non poterat, usque ad hanc solitam diem, sed loco sui et vice erat prudens Caspar Pellio) redderunt centumviri senatores una voce se contentos ea ratione, quam laudabiliter factam esse et satisfactum et idcirco tarn iudicem absentem primarium, quam surrogatum una cum toto senatu seu iuratis civibus ac Matthaeo Heynrici notario iurato liberos ac expedites pronunciarunt." BVL TV. a. Nr. 26. Städtische Rechnungen 1556-1569 (MOL X 1248 297. doboz) 523. p. 26 Az erdélyi szászok 1583-as (főleg magánjogi kérdéseket szabályozó) törvénykönyve, amelyet brassói Matthias Fronius állított össze, szintén a karácsony utáni időszakot jelöli meg a főtiszt- és tanácsválasztás időpontjaként. Utóbbit azonban az új tisztviselők jogaként tünteti fel: „Sintemal die Deutschen in Siebenbürgen als in Städten, sieben und zweyen Stulen von seeligen Königen in Hungern hiemit begäbet vnd befreyet sein, das sie jre amptleut, Bürgermeister nemlich, Richter vnnd Hannen jahrlich noch Weinnachten durch gemein freye wähl vnd stimmen der Gemeinen, aus jres raths verwandten vnnd geschwornen, zu erwehlen macht vnnd recht haben: Die andre geschworne aber hernachmals, durch die new erwehlt Oberkeit, nach eines jedes orts langwiriger gewonheit, erwehlet werden." I. könyv. 1. cím. Eigen-Landrecht 1-2. p. 27 MÜLLER, G. E. 1985. 91. p. A tanácsválasztásnak a német városokban szokásos különböző variációiról: GODA 2007. 260. p. 28 BINDER 1982. 202. p. 29 Kolozsvár esetében pontosan tudjuk, hogy a város ezt a szabályozást Buda városától vette át, 1488-ban: SZŰCS 1955. 292-293. p.; KUBINYI 1973. 83-84. p. és KISS 2003. 166-167. p. Kassa kapcsán ugyanezt a budaival azonos, a tanácsválasztást névlegessé tévő gyakorlatot mutatja be Granasztói György: GRANASZTÓI 1993. 126. p. A budai jogból származik a kolozsvári (és talán a besztercei) centumvirektanácsválasztójoga is.