Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András Péter: Beszterce város fejedelemség kori kormányzata és politikai elitje. Egy archontológia forrásai és hasznosítási lehetőségei

SZABÓ ANDRÁS PÉTER BESZTERCE VÁROS FEJEDELEMSÉG KORI KORMÁNYZATA ÉS POLITIKAI ELITJE Egy archontológia forrásai és hasznosítási lehetőségei A 19-20. századi erdélyi szász történeti kutatás a városok, és ezen belül a városi elit kapcsán szinte kizárólag a középkorra koncentrált. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora mint a szász autonómia és gazdaság hanyatlásának időszaka sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Mindez a területnek a magyarországi és romániai történetírásban való reprezentációját is alapvetően befolyásolta, a nagy összefoglalásoknak a kora újkori szászságot bemutató része mindig féloldalas maradt. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy ezt a hiányos képet Beszterce város és kerület vonatkozásában néhány fontos elemmel kiegészítsük. Kutatásunk konkrét tárgya a besztercei városi elit,

1 az eszközt pedig az az ideiglenes archontológia jelenti, amelyet a városkönyv-sorozatok segítségével Beszterce 1542 és 1660 közötti belső tanácsáról összeállítottunk. Először is bemutatjuk a városi (egyben kerületi) igazgatás fontosabb elemeit jellegzetességeit, illetve az archontológia forrásait, majd pedig a belső tanács összetételéből, a főbírák névsorából kirajzolódó összképet vetjük össze röviden a kora újkori városi vezetés más magyarországi és erdélyi településekről ismert vonásaival. Végül pedig igyekszünk felvázolni a kutatás lehetséges további irányait. Szűkre szabott elemzésünk az archontológia ideiglenes jellegéből adódóan részletes statisztikai jellemzés és az elit belső kapcsolatrendszerének feltárása helyett egyelőre csak az általános tendenciák felvázolásával szolgálhat. A magyar várostörténeti kutatás érdeklődése a vezető rétegek iránt az utóbbi időben örvendetesen megélénkült,

2 és a társadalomtörténeti vizsgálatok segédeszközeként, nélkülözhetetlen előfeltételeként több archontológia is született. Kuzma Dóra elkészítette a besztercebányai esküdtek 1518 és 1555 közötti időszakot feldolgozó jegyzékét,

3 H. Németh István pedig Kassa város belső és külső tanácsának 1500 és 1 A patriciátus szó alkalmazását tudatosan kerülni fogjuk, mert a középkori és kora újkori magyarországi városi elitek zártsága nem ért el olyan mértéket, hogy a kifejezés indokolt lenne. Szűcs Jenő, bár maga is használta a kifejezést, fenntartásait már 1955-ben megfogalmazta. SZŰCS 1955.266. és 271. p. 2 Az archontológiai kutatások történetét és társadalomtörténeti jelentőségét ismerteti: H. NÉMETH 2004. 204-218. p. és H. NÉMETH 2006. 12-35. p. 3 KUZMA 2004. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV III. 2008.145-159. p.