Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Flóra Ágnes : A kora újkori kolozsvári elit portréja

FLÓRA ÁGNES A KORA ÚJKORI KOLOZSVÁRI ELIT PORTRÉJA Léteznek olyan történelmi fogalmak, amelyek időről időre reneszánszukat élik, vagy olyanok, amelyek, talán jó hangzásuk miatt, megragadnak a történészi szókészletben, korszaktól és tértől függetlenül találkozunk velük. A kelet-közép-európai várostörténeti irodalom egyik ilyen kulcsfogalma a patrícius. De vajon milyen mértékben van létjogosultsága egy ilyen antikvitásból eredő terminus technicusnak, ha az egy város több évszázados történetét kíséri végig? Amikor Kolozsvár történetében a késő középkortól a reformkorig, de a szépirodalomba átgyűrűzve még a 20. században is megjelenik, óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés, hogy fogalom és értelem közötti mutációról, vagy egyenesen anakronizmusról van-e szó? Henri Pirenne is úgy tartotta, hogy a középkori társadalmak legfelső kasztját jelölő fogalom választása nem szerencsés, ennek ellenére ő is azt használta.

1 És így van ezzel a legtöbb kutató is. Ingrid Báthori egyenesen hibásnak nevezi a patríciusság mint társadalmi csoportot jelző terminológia használatát a 17. századnál korábbi periódusokra, de azt elismeri, hogy egyedi patríciustársadalmak valóban léteztek korábban is.

2 A korai időszakokban mindenképp a kereskedelemmel, illetve a kereskedelem útján meggazdagodott, majd pénzügyletekkel foglalkozó társadalmi csoportokat jelölték ezzel a fogalommal.

3 Nyugodtan elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag ahány kutató, annyifajta patríciusmeghatározás. így nehéz volna egy egységes definícióban összefoglalni mindazon kritériumokat, amelyek alapján egy középkori vagy kora újkori városi társadalom vezető elitjének bizonyos csoportjait ezzel a fogalommal lehetne jelölni. Arról nem is beszélve, hogy maga az elit meghatározása sem lehet egységes.

4 A fontosabb patríciusmeghatározási kísérletek felsorakoztatása mellett jelen tanulmány célja, hogy a különböző „patríciusság-markerek" segítségével Kolozsvár 16. századi politikai elitjének szerkezeti vizsgálatát elvégezze. Abból a tényállásból indulok ki, hogy a szakma a város tehetősebb családjait következetesen patríciusoknak nevezi. Helyes vagy helytelen ezt állítani? Ha helyes, mit jelenthetett patríciusnak lenni a kora újkori Kolozsváron? Egyáltalán beszémetünk-e patríciusságról vagy csupán néhány befolyásos patríciuscsaládról? Hiszen a kettő nem ugyanaz. Ennek tükrében nem lenne talán célravezetőbb politikai elitről beszélni? Generációkon átöröklött hatalmi körrel vagy törvényszerű társadalmi rétegződéssel van ez esetben dolgunk? Vagyon vagy presztízs 1 PIRENNE 2004. 58., 109. p. 2 BÁTORI 1975. 3 ENNEN 1972.168-169. p. 4 TAKÁCS 2008. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.133-144. p.