Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Goda Károly: A hatalom szociológiája: közéleti városvezető csoportok a 15—16. századi Sopronban

sokban olyan személlyel is, aki városbíróként és polgármesterként atyja, Michael örökébe lépett ugyan, az 1560-as években mégis Bécsújhelyre távozott. Ezzel ellentétben a Gering családhoz hasonlóan ebben az időszakban a sikeresen átadott pozíciók jellemezték a város közéleti elitjét. Az 1540-es évek meghatározó városbírája, Michael Tölltl, úgy tűnik, ezt az utat járta, mivel fia, Hans a következő utáni körben is a legmagasabb közéleti pozíciókban képviselte családját.

29 Az 1550-es évek elejétől kezdődő huszonöt esztendőben a város legfontosabb vezetője, Cristoph Klebelsberger, nemesi származású polgár volt. 1541-ben az előző két domináns személy egyikének, Andre Balltramnak özvegyét vette feleségül, majd négy évre rá tanácsossá választották. 1553 és 1579 között tizenháromszor viselte valamelyik fő tisztséget, ám három házassága ellenére örökös nélkül halt meg (lásd az 7. és a 4. ábrái). A kortárs, kisebb befolyású szereplők közül Cristoph Humel tanárként érkezett Sopronba. Az értelmiségiként megszerzett presztízsét egy gazdag özveggyel kötött házasságával erősítette meg, így az 1540-es évektől az 1560-as évekig vett részt a vezetésben. A többiek jellemzően sikeres üzletekkel és kedvező házasságokkal teremtették meg hatalmi szerepük alapját. Hűméihez hasonlóan tehát pályafutásukat házasságukkal is segítették, mint Orbán Phleger, aki Alex Gering özvegyét vette el. Példájukat több esetben utódaik is követték. Lányaikat és haláluk után özvegyeiket pedig a városvezetői kör (pl. Orbán Phleger második feleségét Hans Nagy vette el) tagjai vezették oltár elé.

30 A 16. század utolsó két évtizedében szintén két domináns polgár irányította Sopron városát (lásd az 7. és a 4. ábráí). Hans Gering már az 1570-es évektől tanácsosként, majd az 1580-as és az 1590-es években városbíróként és polgármesterként folytatta apja (Alex Gering) szerepét. Hans Steiner apja (Leopold Steiner) örökébe lépve már az 1560-as évektől részt vett a belső tanács munkájában. Ebben az egyik legfontosabb alapot kiváló házassága jelentette, hiszen ezáltal apósa, a dúsgazdag Cristoph Grätzer veje, Leopold Kaufman lett. A korszak többi vezetőjének java vagy követni tudta apját a politikai hatalom első két szerepében (pl. Hans Tölltl és Thomas Nagy), vagy sikere érdekében beházasodott egy befolyásos családba (pl. Gregor Posch Hans Nagy apjának, Balázs Nagynak a lányát vette nőül).

31 29 Az egyes polgárokra vonatkozó prozopográfiai adatokat lásd GODA 2006b. Appendix I. nr. 1. (Andre Balltram), 35. (Hans Reiss), 18. (Cristoph Klebelsberger), 32. (Thomas Preiss), 43. (Franz Siebenbürger), 19. (Kaspar Kolb), 10. (Alex Gering), 49. (Leopold Steiner), 30. (Orban Phleger), 11. (Hans Gering), 23. (Hans Murr), 24. (Michael Murr), 52. (Michael Tölltl), 51. (Hans Tölltl). 30 Az egyes polgárokra vonatkozó prozopográfiai adatokat lásd GODA 2006b. Appendix I. nr. 18. (Cristoph Klebelsberger), 1. (Andre Balltram), 15. (Cristoph Humel), 30. (Orban Phleger), 10. (Alex Gering), 26. (Hans Nagy), 25. (Jakob Mutier), 27. (Thomas Nagy), 28. (Nikolaus Nemesen), 34. (Emerich Rainer), 37. (Carl Rosenkrantz), 56. (Kaspar Weiss), 57. (Sixtus Zehentner). 31 Az egyes polgárokra vonatkozó prozopográfiai adatokat lásd GODA 2006b. Appendix I. nr. 11. (Hans Gering), 10. (Alex Gering), 48. (Hans Steiner), 49. (Leopold Steiner), 12. (Cristoph Grätzer), 51. (Hans Tölltl), 52. (Michael TöllÜ), 27. (Thomas Nagy), 26. (Hans Nagy), 31. (Gregor Posch).