Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Goda Károly: A hatalom szociológiája: közéleti városvezető csoportok a 15—16. századi Sopronban

A városvezetői kör elemzése A hatalmi dinamika Az 1479/1480 és 1599/1600 közötti 121 választás közül 6 esetben a bíró és a polgármester személye még ismeretlen ugyan, ám a több mint 230 ismert tisztségviselés alkalmával mindösszesen 57 polgár tűnik fel a város első két vezetői pozíciójában. Ebből a polgármesteri tisztséget összesen 37 fő (vö. Bécs: 41, Bécsújhely: 40) viselte. Az elméleti lehetőség és a valós szám közötti különbség egyértelműen igazolja, hogy a hatalom polgárok egy szűk körének a kezében összpontosult. Ezt erősíti meg az a tény, miszerint az 57 vezetőből 20 olyan személy szerepelt, aki életében csupán a városbírói pozícióig jutott, azaz sosem sikerült polgármesterré választatnia magát. Rajtuk kívül 25 olyan polgár volt, aki mindkét pozíciót betöltötte, míg 12 személy tanácsossága után nyomban polgármesterré vált (lásd az 1. ábrái). A korábban említett 20, kizárólag a városbírói tisztséget elérő személy közül csupán Thomas Dresinger viselte a pozícióját öt évnél tovább az 1480-as években. A többi 19 személy három évnél többször nem töltötte be a fenti tisztséget, tehát a korabeli, közéleti pályájuk korábbi szakaszán sokszor városbíróságot is betöltő polgármesterekhez képest előbbiek pozíciói a város élén kevésbé voltak stabilak (lásd a 2. ábrái). Érdemes kiemelni, hogy a többi megválasztott polgár életében a városbírói pozíció mindig megelőzte a polgármesterséget (lásd a 3. ábrát). Egyetlen olyan esetet sem találtam, ahol valaki először lett Bürgermeister, majd Stadtrichter (lásd az 1. ábrát). Ennek megfelelően a kizárólag városbírák és a polgármesteri tisztet mindössze három-négy évig betöltők inkább mellékszereplőknek tűnnek azok mellett, akik velük párhuzamosan hosszú ideig mindkét tisztséget viselték, vagy végig polgármesterként vezették Sopron városát (lásd az 1. ábrát)?

1 20 A vizsgált időszak első évtizedeinek feldolgozására lásd GODA 2004b. Az eddigi legteljesebb gyűjtés a korszak soproni városbírói és polgármesteri archontológiájára: GODA 2006b. 97-117. p. A tanulmány tisztségviselési adatai az itt szereplő, szakirodalmi hivatkozásokon és önálló forrásfeldolgozáson alapuló gyűjtésből származnak. Az egyelőre még ismeretien tisztségviselési évek a következők: 1493/94, 1563/64, 1584/85 (polgármester); 1479/80, 1480/81, 1494/95 (városbíró). 21 Természetesen a fenti megállapítás alól akadtak kivételek. A korábban említett, befolyásos városbíróként feltűnő Thomas Dresinger mellett például Alex Gering is ide tartozik. Utóbbi polgár ugyan kizárólag a városbíróságig jutott el, ám összetett kapcsolatrendszere (lásd a 4. ábrát) révén az 1530-as és 1540-es évek egyik legbefolyásosabb városvezetőjének tekinthető. Emellett természetesen a hosszú tanácsosság is kitüntetett közéleti szerepet jelezhetett, a község közéletére a legnagyobb befolyást gyakorló polgároknak mégis a várost az első vezetők egyikeként hosszan irányító és - akár a városbíróságon keresztül - polgármesterségig eljutó személyek tekinthetők.