Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Goda Károly: A hatalom szociológiája: közéleti városvezető csoportok a 15—16. századi Sopronban
A fenti jelenségnek megfelelően az egyes városi közösségek vezetése Sopron tágabb térségében is hasonló változásokon ment keresztül. A városok jelentős része vagy a tartományi kormányzatok már-már közvetlen irányítása alá került (pl. Bécs, Bécsújhely és Graz), vagy városi patríciusdinasztiák ragadták magukhoz a helyi hatalmat (pl. Boroszló, Brno és Jihlava). 16 Ha tehát a vezetés időrendjébe állítjuk például az előbb említett Bécs 1479 és 1600 közötti negyvenegy polgármesterét, pozicionális szerepükre egyre kevésbé voltjellemző az évenkénti változás (lásd az 5. ábrát). Tisztségviselésük hatalmi ciklikussága a bemutatott ábrán szürke vonallal és csillagozással jelölt teljes plutarchia függőleges felé hajló, és az abszolút egyeduralom feketével jelölt, vízszintes vonalú mintázata közé esett. A görbét megfigyelve az egyre több vízszintes szakasz egyértelmű jele a hatalomkoncentrációnak. A polgármesterek hatalmának mintázata tehát az évenként mindig más ember vezetését jelentő terjes plutarchia helyett különösen az 1530-as, 1540-es évektől kezdve egyre koncentráltabb lett. 17 A vizsgált időszakban - az előbb említett Béccsel szinte egyező módon - Bécsújhelyen összesen negyven személyt választottak meg polgármesternek, és irányításuk az előzőnél még koncentráltabb mintázatot mutat (lásd az 5. ábrát). A két település nagyságához képest igen kis számú polgármesteri kör ráadásul az 1530-as évektől kezdve itt is egyre inkább szűkült. Az irányítás nem öltötte ugyan a teljes egyeduralom formáját, mégis mindkét városra elmondható, hogy egy-egy városvezető, illetve üzleti és rokoni szálakkal összekapcsolódó polgárok kisebb köre akár évtizedeken keresztül is kisajátította a vezető szerepet. A polgármesteri tisztség az évente választott, gyakorta változó személy által betöltött pozícióból nem vált ugyan egy vezető kizárólagos birtokává, de két-három polgár rendszeresen hosszabb ideig kisajátította a pozíciót, ami a fenti két városban több esetben a bécsi udvar központosító szándékaival is szorosan összekapcsolódott. 18 Sopronban a város igazgatása a fokozatosan kialakuló hatalomkoncentráció következtében lényegében a 16. század utolsó negyedére a fenti példákhoz hasonlóan a mindenkori főtisztségek viselőinek és a tanácsosoknak a kezébe került. Ennek megfelelően az 1530-as évektől a belső tanács több intézkedést hozott annak érdekében, hogy a közügyekben részt vevők számát korlátozza. A folyamat betetőzéseként pedig 1569 után a korábbiakhoz képest példátlan módon többször is a városbíróból, a polgár16 Az egyes példák: PERGER 1979. (Bécs); MÜLLER 1994. (Bécsújhely); BRUNNER 2003.112-147. p. (Graz); POECK 2003. 291-294. p. (Jihlava), 299-300. p. (Brno), 269-274., 281-283., 309-313. p. (Boroszló). 17 Az 1479 és 1600 közötti bécsi polgármesterek egymást követő tisztségviselési időszakainak összehasonlító bemutatása többek között a következő kézikönyvek archontológiai adatgyűjtése alapján készült: PERGER 1988. 28-271. p. és CZEIKE 1974. 13-35., 130-181. p. A bécsi, a bécsújhelyi és a soproni adatokat összehasonlító 5. ábrán technikai okok miatt az 1479 és 1600 közötti teljes elemzett időszakból csupán az 1500 és 1600 közötti korszakot mutattam be. 18 Az 1479 és 1600 közötti bécsújhelyi polgármesterek egymást követő tisztségviselési időszakainak összehasonlító bemutatása a következő kézikönyv archontológiai adatgyűjtése alapján készült: GERHARTL 1978. 561-563. p. Az ausztriai városokon belüli átalakulások tágabb összefüggéseiről lásd OPLL 1991.
