Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Berci Bence Lukács: Ember és környezet Stockholmban. Interaktív Södermalm, Gamla stan és Kungsholmen

egy Magyarországon sokak számára elszigetelt és ismeretlen szakterületet, a levéltár világát, hiszen a felhasználó akár saját családjának kutatását is előkészítheti anélkül, hogy levéltárba kellene mennie. Egy hasonló, Budapestről és városrészeiről szóló cd-rom biztosan nálunk is hamar népszerűvé válna. Fontos megismertetni az emberekkel lakókörnyezetüket és annak érdekességeit. Ez a fajta környezettudatosság Magyarországon sajnos teljesen hiányzik, szemben Svédországgal, ahol a kultúra nem elit, hanem cmbcrközelibb formában jelenik meg. így a svédek sokkal nyitottabbak és magabiztosabbak olyan területeken, mint a kultúrakutatás, önművelés és gyökereik megismerése. Mindez túlmutat az ismeretterjesztés határain, így nem kizárólag tudományról, hanem egyfajta identitáserősítésről is beszélhetünk, amely segíthet abban, hogy városi környezetünket ne feléljük, hanem ápoljuk. Svédországban viszonylag régi hagyományai vannak a már említett környezettudalosságnak, a kultúrakutatásnak és annak, miként lehet a kultúrát közelebb vinni az emberekhez. Ez a hozzáállás egyszerre jelentheti a kulturális örökség művelését és a kultúra iránti nyitottság növelését is. Az első ilyen célt szolgáló intézmény a Skansen volt, amely jellegzetesen svéd találmányként lett más országok számára is minta a kultúrakutatásban. Először Artúr Hazelius (1833-1901) nyitotta meg a skandináv etnográfiai gyűjteményt Stockholm belvárosában 1873-ban, azzal a céllal, hogy megmentsek a paraszti társadalom reprezentatív formáit, amelyek az etnológusok munkája nélkül lassan a modernizációs folyamatok áldozatává váltak volna. 1880-ban újraszervezett, alapítványi formában megnyílt az Északi Múzeum, amelynek épülete 1888 és 1907 között lsak Gustaf Clason (1856-1930) tervei alapján készült cl dán reneszánsz stílusban a stockholmi Djurgârden szigeten. Stockholm így az 1891-ben létesült skanzen és az eredetileg annak társintézményeként kialakított múzeum létesítményén keresztül egy kultúratcremtési hálózat centruma lett.

1 A két világháború közötti időszakban megszűnni látszódnak azok a hagyományos osztálykülönbségek a kultúrával kapcsolatos diskurzusokban, amelyek a művelődést és társadalmi rétegeket gyakran elválasztottak egymástól. Ekkor a svéd munkás és polgári értelmiség között olyan kulturális együttműködés alakult ki, főleg az irodalomban, amely tulajdonkeppen demokratizálta a kultúrát, ezen a téren megszüntette az osztálykülönbségeket. Ezzel párhuzamosan egy másik irányzat az osztálynélküli társadalmat a középosztályi ideál felé igyekezett terelni. így a túlságosan eltérő szociális formák szerint élő társadalom kiegyensúlyozottabb keretek között működhet akár a kultúrához való hozzáállás tekintetében is. Ez a folyamat most is tart Svédországban, ahol a jämställdhet - egyenlőség" mára erősen érezhető jelenséggé vált a mindennapokban. A svédek mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszik a kultúra és a társa1 Bo GRANDIEN: Grogrunden. In: Skansen under hundra är. Szerk.: BIÖRNSTAD, ARNE. Förlags AB Wiken, Höganäs, 1991. 25-27. p. 2 A jämställdhet - egyenlőség szó többrétegű kifejezés: szinonimája az esélyegyenlőségnek, illetve a hátrány, diszkrimináció szavak ellentétpárja. A jämställdhet ugyanakkor szociálpolitikai terminusként is megjelenik a svéd társadalommal kapcsolatban, és vonatkozik mindenfajta nemi, társadalmi és gazdasági különbözőség felszámolására.