Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Sipos András: Bevezetés
Ii visszatekintve ismét jobban látszik, mennyire nem egyszerűen a „technika vívmányainak meghonosításáról" volt szó, hanem konkrét helyi erőtér kínálta alternatívák közötti döntésekről. Ezek széles körű vizsgálata közelebb vihet olyan alapvető kérdések megválaszolásához is, hogy a városok mennyiben játszottak önálló szerepet a gazdasági-társadalmi-politikai átalakulás folyamatában. A várostörténeti irodalomnak régi vitakérdése, hogy az iparosítás korának városai, térbeli és társadalmi zártságuk megszűnését követően, mennyiben tekinthetők csupán egy nagyobb rendszer íliggő elemeinek, és mennyiben olyan individualitással bíró térbeli-társadalmi alakzatoknak, amelyek nem csak színhelyei, de nagymértékben formálói is voltak ezeknek a szélesebb sodrású folyamatoknak. Az vízvezeték- és csatornarendszerek, az energiaszolgáltatás és a tömegközlekedés kiépítésében élenjáró városok innovációs központok szerepét is betöltöttek. Dc nem csak műszaki és intézményi, hanem társadalmi innovációról is szó van. Az infrastruktúra nem csak nagyobb kényelmet, tetemes idő- és munkamegtakarítást jelentett, hanem sokrétű tanulást és alkalmazkodást is megkövetelt. Ki kellett alakulnia a működéséhez alkalmazkodó viselkedésformáknak, annak a beállítottságnak, amely természetesnek fogadta el, hogy a mindennapi élet központilag szervezett ellátórendszerektől függ, s ez az egyéni életvilág korábban nem tapasztalt bürokratikus szabályozásával és ellenőrzésével is együtt jár. Az innovációhoz való hozzáállás nagymértékben a városi vezető rétegeknek a sajátos helyi viszonyok által alakított kollektív mentalitásától függött. Az itt olvasható tanulmányok közlésével - melyek többsége Budapest Főváros Levéltárában 2005 novemberében rendezett „Bécs - Budapest. Műszaki haladás, innováció és városi infrastruktúra a 19. században" címmel rendezett konferencia előadásain alapul - az Urbs ösztönözni szeretné e kérdéseknek az eddignél kiterjedtebb és módszeresebb hazai vizsgálatát. Sipos András
