Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

szó volt a szomszédos terület átépítéséről is, épp csak sohasem kezdődött meg. Tehát nem az a kérdés, miért inkább Józsefváros épült át Ferencváros helyett, „csupán" annyi, miért indult el előbb az ottani rekonstrukció. Attól kezdve, hogy elindult, voltak benne megtorpanások, és lelassulások, de a rendszer logikája miatt nagy esély volt arra, hogy ha nem indul cl a beruházás, akkor később egyre nehezebb elindítani. Arra a kérdésre, hogy miért indult el előbb a Józsefváros rekonstrukciója (illetve tervezése és főleg nyilvánossá tétele) számos magyarázat lehetséges. Egyfelől nyilvánvalónak tűnik a kerület korabeli politikai ereje. Annak ellenérc, hogy mindkét kerület munkáskerület volt, Józsefváros vélhetően jobban lobbizott akkoriban, sőt feltételezhető, hogy a rekonstrukciós terv nyilvánossá tétele is a kerületi politikusok „játszmájának" részét képezte: remélhették, hogy a beharangozott rekonstrukciót nehezebb levenni napirendről. Fontos szerepel játszhattak a hatalmi alkufolyamatban a kerület erős nagyvállalatai is. „Politikai támogatást jelentett Józsefvárosnak az ott lévő Ganz. Egy ilyen nagyvállalat ott volt, az nagy súlyt jelentett. A vállalatoknak a pártbizottságban nagyon nagy szavuk volt."

54 Mindez azonban csak feltételezés, a dokumentumokban - értelemszerűen - erre vonatkozóan konkrét információ nem, csupán utalás található. „Egyszerűen a Pártbizottságban született egy döntés, hogy a Józsefvárossal kezdenek. Az lehetett az egyik ok, hogy felszámolni a Rákóczi teret, Teleki teret, ami már a háború előtt is rossz környék volt. Vagy egyszerűen a VIII. kerületi párttitkár erősebb volt. Ezt ma már senki se tudja megmondani."

55 Érvényes lehet másfajta, várospolitikai magyarázat is. Józsefváros elsősegének hátterében állhatott a kiegyenlítésre törekvés, azaz a „minden kerület kapjon valamit"logikája. Mivel a peremkerületek új lakótelepekkel bővültek, a belső kerületek közül viszont Ferencvárosban addigra már nagy ütemben épült a József Attila lakótelep, érthető, hogy a körúton kívüli rekonstrukció miért inkább Józsefvárosban indult el előbb (bár ez nem ad magyarázatot arra, hogy pl. Erzsébetváros miért csak a '70-es években került sorra). A városrészek története, építészeti kialakításuk is magyarázhatja, miért indult el elsőként a Józsefváros rekonstrukciója. A körúton kívüli Ferenc- és Józsefváros épületállománya volt a legrégebbi, leginkább leromlott és avult a belső pesti területek közül. Viszont Józsefváros beépítése vegycsebb volt, Ferencvárosban jobban elváltak egymástól a nagyon jó minőségű és a silány házak, amit a paneles technológia nem tudott kezelni, annak alkalmazásához egyben „leszanálható" területre volt szükség. A döntés hátterében állhatott a terület egészségügyi, településhigiéniai állapota, a kriminológiai adatok, a rossz hírű területek: a Teleki tér, Rákóczi tér felszámolásának szándéka is. Mivel a Józsefvárosban elvégzett megelőző vizsgálatok ezen fejezetei nem voltak nyilvánosak, elképzelhető, hogy a negatív értékelés közrejátszott a szanálás megindulásában. Végül nem kizárt, hogy az 1956. évi harcok nyomainak mielőbbi eltüntetésérc törekvés is közrejátszott az indításban. 54 Csorba Zoltán-interjú. 55 Uo.