Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése
párt központi kérdésként kezeli [...] ezt a kérdést. [...] 15 éves távlatra kitűzzük azt, hogy az állandósult lakáshiányt felszámoljuk. [...] [Ezt] hozzá lehetne még tenni, megnyugtató lenne ez és az erőnkből biztosan futja." 19 A határozat végül egy a lakáskérdés politikai fontosságát hangsúlyozó, ugyanakkor óvatos irányvonalat követ, kimondja hogy a lakáshiány felszámolása cél, de a konkrétumok kidolgozását egy későbbiekben az MSZMP érintett osztályai, illetve az Országos Tervhivatal (OT), az EM részéről, „az érdekeltek bevonásával" később kidolgozandó terv hatáskörébe utalja. A 15 éves lakásfejlesztési terv Fentiekhez kapcsolódóan született meg a 1002/1960. (1.10.) Komi. számú határozat a 15 éves lakásfejlesztési tervről 20 amely az 1961-től 1975-ig terjedő időszakban mintegy 1 millió lakás, és az ehhez tartozó járulékos és kapcsolódó létesítmények megépítését irányozta elő. A megvalósítást a program a népgazdasági tervezési ciklusokba illesztve, fokozatosan növekvő ütemben tervezte. Bár ideológiája szerint (ezt a párthatározat is tükrözi) a szocialista állam elvileg feladatának tekintette, hogy mindenkinek biztosítsa a lakáshoz jutást (ezért nem épültek bc pl. a bérekbe a lakásépítés- vagy vásárlás költségei), a lakásépítésben már cz a koncepció sem kizárólag az államnak szánt szerepet. A lakások 60%-át írta elő állami kivitelezésben, megépíteni emellett szerepet szánt a magánerős lakásépítésnek és a szövetkezeti lakásépítésnek is (sőt „ha a jelentkezők száma ezt lehetővé teszi" a szövetkezeti és öröklakások aránya tovább növelhető). A program a lakásépítés területi elhelyezkedéséről is szól, ennyiben tehát területfejlesztési vonatkozásai is vannak: eszerint állami kivitelezésű lakásokat elsősorban „a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken" kell építeni, ugyanakkor nem tartalmazta az előírt lakásszám területi lebontását, így Budapest esetében sem rögzítette a 15 év alatt megépítendő lakásszámot. A megépíteni célzott lakásszám a népgazdasági tervekben került meghatározásra, a tervek - az Országos Tervhivatallal (OT), Építésügyi Minisztériummal (ÉM, 1967-től Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, ÉVM), egyéb minisztériumokkal, főhatóságokkal, párt- és állami szervekkel való tervalkuk eredményeképpen - összességében mintegy 156.000 lakás építését irányozták elő a fővárosban. 21 Ami a lakásépítési program társadalmi céljait illeti, ennek a leghatározottabb eleme minden lakásigénylésre jogosult család lakáshoz juttatása volt, ami ebben az értelmezésben a lakáshiány felszámolását jelentette. 22 A dokumentum néhány pontján találhatóak utalások konkrétabban körvonalazott célcsoportra: ilyen az állami lakások 19 Uo. Szurdi István hozzászólása. 20 Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata „A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról" 1958. október 16. In: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Budapest, 1973. Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Kossuth Kiadó 272-277.p. 21 BFL XXXV. 1.a/3. A Budapesti Pártbizottság ülése 1967. április 20. A budapesti lakásépítés, elosztás, telepítés és felújítás néhány időszerű problémája. 22 CSIZMADY 2003.
