Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

nyomán pedig nőtt a lakhatás céljára alig alkalmas, sőt életveszélyes lakások száma.

9 Eközben az iparosítás, valamint a mezőgazdaság kollektivizálása hatására óriási tömegek érkeztek a városokba, köztük a fővárosba is (1949-1959 között a népesség több mint 200.000-rcl nőtt, jórészt a bevándorlás hatására).

1 Az óriási lakáshiány okozta feszültséget jelzi, hogy egy 1957-es jelentés szerint gyakori jelenség volt az új lakások elkészültét követő azonnali, önkényes beköltözés." Mindez már a politikai vezetés részéről is válaszokat igényelt, ezzel - illetve az ország más településein is jelentkező lakáshiánnyal - összefüggésben került a lakáskérdés 1956 után, a Kádár-korszak legelejétől a politikai vezetés figyelmének középpontjába, majd vált a kádári életszínvonal-politika egyik meghatározó elemévé. Az MSZMP szűkebb felső vezető testülete, a Politikai Bizottság (PB) utasítására az érintett minisztériumok (mindenekelőtt az Építésügyi Minisztérium, ÉM) már 1957-ben elkezdték az ország lakáshelyzetének felmérését, megoldási javaslatok kidolgozását. 1958 legelejére elkészült, és az MSZMP Politikai Bizottsága elé került egy átfogó, a magyarországi lakáshelyzetről szóló tájékoztató, a lakáshiány enyhítésére vonatkozó javaslatokkal együtt.

12 Az anyag vitájában az államnak a lakáshelyzet megoldásábanjátszott szerepével kapcsolatosan sajátos kettősség látható. Az egyik szerepmodell a lakást állampolgári jogként biztosító szocialista állam, a másik pedig a lakásjuttatásban bizonyos társadalompolitikai célokat érvényesítő állam: a lakáskérdés és társadalompolitikai célok összekapcsolódása ez esetben osztályszempontok érvényesítését jelenti.

13 ,,[A] mi lakástörvényünk és a különböző rendelkezések világos, tiszta, jogi álláspontra vannak építve, rögzítik az állampolgári jogokat. Azon belül semmiféle osztálydolog nincs. Ez helyes is általában. De a lakástörvényt nem volna szabad úgy szerkeszteni, hogy az a burzsoá, deklasszált elemeknek hctcdíziglen is kedvez. Úgy tűnik, hogy az általános lakásrendszabályokon belül kicsit meg kellene vizsgálni az osztályszempontokat."

14 Az elfogadott határozat végül - bár az állam mindkét lehetséges szerepére utal —a lakáskérdés osztály-vetületét hangsúlyozza: „Lakáspolitikánkban osztályszempontokat kell érvényesíteni úgy, hogy az alapvető állampolgárijogok ne szenvedjenek hátrányt." Ezen túlmenően, a PB határozata szerint az Építésügyi Minisztériumnak távlati lakásfejlesztési tervet kell kidolgoznia és az MSZMP illetékes testületei elé terjesztenie, a népgazdaság távlati terveivel összhangban. Fő célként, nagy mennyiségű lakás minél gazdaságosabb megépítését deklarálva, a határozat előírta egy az állami erőből zajló lakásépítkezések költségcinek csökkenté9 PREISICH 1998. ío PREISICH 1998. 11 BFL XXXV. 1.a/4. A Budapesti Pártbizottság Végrehajtó-Bizottságának ülése, 1957. november 11. Jelentés a budapesti építőipar lakásépítési tevékenységéről. 12 MOL 288. f. 5/66. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése, 1958. február 11. Tájékoztató a lakáshelyzetről és javaslatok a lakáshiány enyhítésére. 13 A későbbiekben a lakáspolitikai diskurzusban - a gyakorlatban pedig még inkább - szerepet kap az „arra érdemesek" lakáshoz juttatása, a lakásnak egyfajta jutalom-jellege. 14 MOL 288. f. 5/66. őe. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése 1958. február 11. Tájékoztató a lakáshelyzetről és javaslatoka lakáshiány enyhítésére. Kádár János hozzászólása.