Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Vadas Ferenc: Gázgyárak Bécsben és Budapesten
zott volna a megbízó. Mivel a gyárépítés nem tartozott a művészi presztízzsel járó ún. műépítészet körébe, a formai megoldás az építész számára is mellékes lehetett. így a legtöbb esetben a gyárépítészetnek a 19. század közepén kialakult moduskt alkalmazták: leplezetlenül megmutatkozó fa-, majd acélszerkezetet, vakolt, később inkább nyerstéglával burkolt, csak a hangsúlyos pontokon és ott is csak szerényen díszített homlokzatot, többnyire romantikus ízü tagozatokat, az ipari építészetben szokásos nagy ablakokat. Társművészeti alkotások nincsenek, a mai szóhasználatban szakiparinak nevezett, akkor müiparinak hívott iparágak közül leginkább a szerkezethez kapcsolódó öntött- és kovácsoltvasnak jutott szerep. A korai angol gázgyárépítészet stiláris szempontból változatosabb volt, mint a későbbi: kívülről az épületek gyakran nem árulták el ipari mivoltukat, ami a közönség megnyugtatását is célozhatta: az új technikával szembeni félelmének feloldását az ismerős architektonikus formák segítségével. 44 A századközép bécsi gázgyárai közül a folyóparti fekvésű erdberginek klasszicista részletformái voltak, míg a többi a Rundbogenstil ízlés szerint épült (1^4. kép). Közülük leginkább a währingi gyáron láthatóak a romantikus stílusjegyek. A 19. század végén a historizmus ipari építészetének általános sajátosságai jellemezték a bécsi gázgyárak akkor épült részeit. (Robert Waisscnberger úgy fogalmaz, hogy a bécsi gázgyárépítészetben egészen a 19. század végéig az angol ipari építészet 18. század végén kialakult „stílussémái" érvényesültek. 41 ') E korszak legnagyszerűbb, európai mércével is kiemelkedő alkotása az erdbergi gyár 1885-ben készült, 100.000 köbméteres új gáztartója volt. 46 A Józsefvárosban épült első pesti gázgyár egyik sajátossága a logikus és áttekinthető alaprajzi elrendezés, a másik a romantikus architektúra, ami 80 (!) évig határozta meg az itteni építkezések stílusát. 47 A telek közepén álló kemenceház egyik oldalán a szénraktárak (input), a másik oldalán a termelt gázt tisztító berendezések (output), majd a telek szélén a gáztárolók kaptak helyet. A város felőli oldalon irodai és más kiegészítő funkciók nem ipari jellegű épületei (5-6. kép). 48 A bővítést az eredeti telek teljes beépülése után a terület megduplázása tette lehetővé, így lett hely a gyártási vertikum megkettőzése és újabb gáztárolók építése mellett munkás- és tisztviselői lakóházak számára is. 49 A Ferencvárosi Gázgyár esetében a terjeszkedés egyedi módon történt: azt követően, hogy az eredeti telek több fázisban néhány év alatt beépült, nem bővítésre került sor a megszerzett szomszéd telken, hanem egy teljesen önálló második gyár építésére (7-8. kép). 50 Itt érdemes kitérni a gázgyárak építészeire. Az Általános Osztrák Légszesztársulat fennállása során végig konzekvens volt abban, hogy éveken át ugyanaz44 JONES 1985. 69-72. p. 45 WAISSENBERGER 1976. 19. p. 46 LEONHARDT 1886. 47 GÖMÖRI-BALOGII-VADAS 1999. 32-34, 46. p.; VADAS 2005b. 4« BALOGH-GÖMÖRI-VADAS 2006. 16-18. p. 49 Uo. 46-47. p.; GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 1999. 35-45. p. so GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 2001. 51-56. p.
