Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Gerhard Meißl: Hálózatok és a városi tér

Az erősáramú technika áttörésével körülbelül egy időben következett be a gyengeáramú technika térhódítása, amely a telefon révén forradalmasította a kommunikációt.

15 188 l-ben a már említett Wiener Privat-Telegraphen-Gesellschaft társaság megkapta az engedélyt telefonhálózat kiépítésérc. 1886-ban megkezdődött az állami interurbán telefonhálózat kiépítése. Az első telefonvezetékeket részben még a földfelszín felett létesítették. Az előfizetői állomások száma hosszú ideig alacsony maradt, és csak akkor nőtt meg hirtelen, amikor 1895-ben a városi hálózat állami tulajdonba került. Mivel a technika akkori fejlettségi szintje szerint minden előfizetőt külön vezetékkel kellett összekapcsolni a központtal, hatalmas mértékben megnövekedett a lefektetett vezetékek összhosszúsága (1913-ban 265.500 km!).

16 A telefonbeszélgetések száma mutatja, hogy már 1914 előtt mennyire megváltoztatta a telefon a városi ember kommunikációs magatartását. Ez a szám az 1890-es 6 millióról több mint 200 millióra emelkedett 1913-ig (vö. 8. ábra). 8. ábra: Telefonforgalom 1890 és 1913 között Fonás: Statistisches Jahrbuch der Stadt Wien 1

890-1913 —»—Mio. Gespräche —•—Tsd. Anschlüsse Mio. Gespräche = millió beszélgetés; Tsd. Anschlüsse = ezer előfizetői állomás A postaigazgatóság már 1875-ben üzembe helyezett egy párizsi mintára létesített városi csőposta-hálózatot, amelyet később még néhány magánvezetékkel egészítettek ki. A levegő nyomáskülönbségének segítségével henger alakú dobozokat repítettek a földfelszín alatti csőrendszerben, amely különböző állomásokat kötött össze. A telefon fellendülésével azonban a csőposta elvesztette jelentőségét. Hálózata 1913-ben érte el 15 Vö. KORTZ 1905. Band I. 155. és köv. p; WEHDORN 1979. 418. és köv. p. 16 Statistisches Jahrbuch der Stadt Wien 1913.