Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Gerhard Meißl: Hálózatok és a városi tér
GERHARD MEIßL HÁLÓZATOK ÉS A VÁROSI TÉR A technikai infrastruktúra modernizálása és szerepe Bécs fejlődésében a Ferenc József-i korban Urbanizáció és technikai infrastruktúra - az érem két oldala Az urbanizáció és a technikai infrastruktúra története ugyanazon érem két oldalát jelentik. Mindenekelőtt a 19. századtól a városi lakosság száma ugrásszerűen nőtt, és a népsűrűség is egyre nagyobb lett. Mindez szükségessé tette azt, hogy innovatív és egyre összetettebb rendszerekkel oldják meg az élelmiszerrel, vízzel, energiával való ellátást, az emberek mozgását, a javak szállítását, az eközben keletkező hulladék eltávolítását. Ugyanakkor éppen a távolsági és helyi közlekedés, a víz-, gáz-, és áramvezetékek, csatornarendszerek stb. ekkor kifejlesztett, egymással összekapcsolt technikai megoldásai tették lehetővé e népességtömörülési folyamatokat, azokat tovább ösztönözték, és befolyásolták irányukat. Ettől kezdve az infrastrukturális hálózatok nemcsak a város arculatára és struktúráira hatottak egyre jelentősebb mértékben - bár részben láthatatlanul, hiszen a föld alatt vagy a falak mögött helyezkednek el -, hanem a város lakosságának mindennapi tapasztalataira és viselkedési módjára is. A lakosság azonban a maga részéről szintén meghatározó befolyással volt ezen technikai rendszerek jellegzetes történeti formálódására, ami konfliktusokban bővelkedő folyamat során ment végbe. 1 A vízellátás és szennyvízelvezetés Ha városi infrastruktúra legszembetűnőbb elemétől - az utak és utcák hálózatától - eltekintünk, akkor Bécs első infrastrukturális létesítményei a vízellátás és szennyvízelvezetés területén jöttek létre. 2 A kezdetek egészen a római korig nyúlnak vissza, és a kora-újkortól kezdve számos vízvezeték épült az udvar, a nemesség, a kolostorok és 1 Vö. BIJKER— HUGHES—PINCH 1987.; HUGHES 1983.; KÖNIG 1990.; ROPOHL 1988.; SCHOTT 1999.; Kifejezetten Béccsel kapcsolatban vö. BANIK-SCHWEITZER 1978.; CSENDES-SÍPOS 2003.; MEIBL 2000.; MELINZ 1997; SELIGER-UCAKAR 1985. 2 Vö. a következőhöz MEUSL 2001., és az ottani szakirodalomra és forrásokra vonatkozó adatok; továbbá MAYER 1999. 311. és köv. p., 322. és köv. p.; PAYER 2005. 262. és köv. p.; WEHDORN 1979. 352. és köv. p., 394. és köv. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.63-80. p.
