Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Korner Zsuzsa - Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon Ismerteti: CSÁKI TAMÁS

104. oldalon az 1868. évi, a pesti és budai kisajátításokra vonatkozó törvény a XVI. számúként jelenik meg, jóllehet az az 1868:LVI. számú törvény volt. A mű itt idéz is egy passzust a jogszabályból, amely szerint a törvény kisajátítási jogot adott volna a „történeti államépületek emelésére és nagyobbítására". A törvényszövegben azonban az „államépületeknek" nincsen jelzője, a „történeti" a megoltalmazandó és fenntartandó, illetve felállítandó „emlékek" - tehát az emlékmüvek és a műemlékek - jelzője egy félmondattal korábban. A következő, 1881 :XLI. kisajátítási törvény ismertetésekor annak újdonságaiként a szerzők az 1868-as törvényben már megadott kisajátítási jogcímeket sorolják el, az 188l-es jogszabály városrendezési szempontból releváns új jogcímeit viszont nem említik. A Magyarországon városrendezéssel, építésüggyel összefoglalóan először foglalkozó jogszabály, az 1937VI. törvény elemzése szintén sok pontatlan, félrevezető megállapítást tartalmaz. Amint a fentiekből kitűnik, Korner Zsuzsa és Nagy Márta müve nem valósítja meg felvállalt célját, a hazai várostervezés történetéről még a szerzők által önmaguknak szabott - viszonylag szük, számos elemében vitatható - keretek között sem nyújt jól használható áttekintést. Ez azért különösen sajnálatos, mert a könyv nemcsak az első összefoglalása a témának, de vélhetően hosszú ideig az utolsó is marad, s így nemcsak a várostervezés-, de az építészet- és a várostörténet kutatói, valamint a témával ismerkedő diákok számára is kézikönyvként fog szolgálni. Ezért tartanánk szükségesnek a mű jelentősen átdolgozott, javított kiadásának mielőbbi megjelentetését - még annak ellenére is, hogy véleményünk szerint a magyarországi települések épített környezete szabályozásának, alakításának, az ezekkel kapcsolatos diskurzusoknak, a várostervezési diszciplína fejlődésének a történeti megismeréséhez nem az elsietett szintézis-kísérletek, hanem az elmélyültebb részlettanulmányok, forrásközlések vihetnek közelebb. Csáki Tamás