Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
RECENZIÓK - Martin V. Melosi: The Sanitary City: Urban Infrastructure in America from Colonial Times to the Present Ismerteti: HORVÁTH J. ANDRÁS
De hogyan is tekinti át tárgyát, s végeredményben miről is szól az amerikai The Urban History Association által 2000-ben a legjobb észak-amerikai tárgyú várostörténeti könyvnek járó díjjal jutalmazott mű? Nos, a munka miután bőséges európai háttértörténeti fejleményekkel is megismerteti az olvasót, három fő fejlődési folyamat nyomán, ezeken belül nagyjából azonos vagy igen hasonló témacsoportok szerint elemzi végig az amerikai városi szanitációs törekvések jellemző vonásait. A pusztán három tárgykörre (vízszolgáltatás, csatornázás, szemétkezelés) korlátozódó kifejtés ellenére a társadalmi-ökológiai személetmód mindvégig pregnánsan érvényesül. Az egyes konkrét kérdésköröket előtérbe állító elemzés során a szerző többnyire sikerrel birkózik meg a városi közeg, mint lakókörnyezeti feltételrendszer (fizikai környezet, népességviszonyok, politikai-jogi-adminisztratív meghatározottságok) összetett voltának, ugyanakkor az adott korszakban dominasse váló hatásoknak az érzékeltetésével is. A könyv a városi szanitáció történetét három nagy történeti-ökológiai korszakra osztja fel: 1. a miazmák 1880-ig tartó kora, 2. a bakteriológiai forradalom 1945-ig tartó időszaka, valamint az ún. Új Ökológia korszaka. A városi civilizációs fejlődés szempontjából Amerikában is fontos korszakot zár le a fertőző betegségek pontos kóroktanának meghatározását lehetővé tevő baktériumok 1880-as években történt felfedezése. A piszok, a szenny mint elsődleges betegséghordozó faktor ezt követően jócskán veszít addigi jelentőségéből, s jobban előtérbe kerülnek annak másodlagos, kulturális vonatkozásai. Ezen időpontig azonban a köz-tisztátalanság elhárításának szükségessége az Új Világ városi közegészségügyi viszonyainak alakítása, szervezése tekintetében is nagy jelentőséggel bírt - legalábbis a Chadwick fellépése köriili és utáni időszakban. A tisztátalanságnak a fertőző betegségek közvetlen magyarázó okaként való roppant széleskörű felfogása, ezen szemléletmódnak az általános közviszonyok tekintetében való érvényesítési szándéka egyfajta sajátos korabeli „protoökológiai" viszonyulás kialakulását eredményezte, mutat rá a szerző, - hasonlóan a nyugat-európai helyzethez. A 18. századi és 19. század eleji amerikai viszonyok azonban még jelentős mértékben eltértek az öreg kontinensen tapasztaltaktól. Amerikáról lévén szó némileg furcsán hathat a magyar olvasóra, arról értesülni, hogy a vidékiek dominálta egyes állami törvényhozások milyen bizalmatlanul is tekintettek a külöféle városi közösségekre, s azokat igyekeztek minél szorosabb politikai kontroll alatt tartani. Az sem teljesen ismeretlen számunkra, hogy a szanitációs gondolat felmerülése előtti évtizedekben Amerikában is jobbára csupán a járványok pusztításai ösztönözték az igen gyenge közhatalmi érdekérvényesítő képességekkel bíró helyhatóságokat afféle időleges jellegű, válságmenedzselő cselekvésre. Konkrét városi példák felvillantásával érzékletesen utal Melosi a széleskörű demokratikus kontrollnak az urbanizációs fejlődést persze főként a kezdeti időkben kifejezetten akadályozó voltára. Hiszen az adófizetők a korai időszakban a városi környezetre nem feltétlenül mint a civilizácós fejlődés kultikus megnyilvánulási lehetőségére és a kollektív presztízsszemlélet érvényesítésére tekintettek, hanem főként csupán mint az egyéni érdekérvényesítés koncentrált pontjaira. A kormányzati, közösségi és egyéni felelősség elmosódó határvonalai nyomán a preindusztriális Amerikában előálló lehetetlen infrastrukturális viszonyok jószerivel akár még a talán valamivel későbbi közép-kelet-európai archaikus állapotokkal is rokoníthatók. Az angolszász „techonológia-érzékenység" mindazonáltal korán éreztette hatását, hiszen az első városi vízmű már 1801-ben megkezdhette működését Philadelphiában, s a századközepe táján a nagyvárosok kb. fele rendelkezett azzal. Újszerű ismeretként hat a könyv egyéb helyein is az európai technológiai megközelítések sokszor mechanikus amerikai átvételére vonatkozó tájékoztatás. Nem teljesen vág egybe az Amerikáról, mint az innováció világáról rendelkezésre álló, agyonkoptatott panelekkel a kép: a hidrotechnológia és a csatornázás-ügy
