Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
RECENZIÓK - Simon Gunn - Robert J. Morris (szerk.): Identities in Space: Contested Terrains in the Western City since 1850 Ismerteti: LUGOSI ANDRÁS
móddal szemben határozta meg magát, azaz nyugodtan kimondhatjuk, hogy kifejezetten történelem-ellenes volt. Soja egyenesen amellett érvelt, hogy a történeti-genetikus szemlélet, amely abból indult ki, hogy valamit megismerni annyi, mint feltárni és elbeszélni annak történetét, az időbeliséget és a narratív struktúrákat egyoldalúan túlhangsúlyozta és a térbeliséget, mint a társadalmi élet alapvető dimenzióját teljesen negligálta. Szerinte a nyugati történeti gondolkodásban ily módon legfeljebb csak hallgatag térbeliségről lehet beszélni. Mi lehet a magyarázata annak, hogy az angolszász várostörténet egy ilyen nagyon erősen teoretikus és történetietlen szemlélet irányába orientálódott. Ennek gyökereit Simon Gunn is abban a válságban keresi, ahová a nagyvárosi térformák és társadalmi alakzatok közötti összefüggést kereső kutatások vezettek. Az adatgazdag empirikus feltáró munkák dacára nem sikerült megragadni a városi tér és a benne élő társadalom sajátosságai közötti összefüggések mibenlétét. Végül pedig az a nézet is megkérdőjeleződött, hogy a 19. századi brit nagyvárosok társadalmuk térben szegrcgált jellege miatt tekinthetőek modernnek. Miközben David Cannadine amellett érvelt, hogy a 19. század közepén a brit nagyvárosokban a lakóhelyi szegregáció korábban soha nem tapasztalt mértéket ért el, és éppen ezért tekinthetőek ezek a városok modern metropoliszoknak, addig David Ward egy ettől radikálisan eltérő értelmezést adott. Véleménye szerint már a viktoriánus korban is elterjedt közfelfogással ellentétben a 19. század végéig a brit nagyvárosokra a leggazdagabbak köreit kivéve egyáltalán nem voltjellemző a lakóhelyi szegregáció. Ha egy kérdésre ugyanazokat a forrásokat használva egymást kizáró válaszokat kaphatunk, azaz egyáltalán nem kapunk választ, akkor az alapkérdésektől kezdve kell újragondolnunk az egészet. Ezt tette az angolszász várostörténet-írás az óceán mindkét partján. A fordulat, amelytől a megújulást várták a tér és a hely fogalmának újraértelmezése terén következett be. A posztmodern kulturális földrajz hatására felismerték, hogy a 20. századi modern városkutatás Chicagótól Leicesterig magától értetődőnek tekintette a városi tér, de a hely fogalmát is. Nem volt más mint puszta keret, amelyen belül a történeti fejlődés végbemegy, az események üres háttere és nem a társadalmi folyamatok egyik alakítója. Semleges közeg, amelyben a társadalmi és gazdasági struktúrák anélkül működnek, és ahol a történeti dráma anélkül megy végbe, hogy hatást gyakorolnának egymásra. A város térbeli kiterjedése magától értetődő volt, és így az is természetesnek tűnt, hogy a város társadalmát térbeli eloszlásuk jellemzőinek számbavételével próbálják leírni. Ez a megközelítésmód azonban nem ismerte fel, hogy a városi teret éppen ez a társadalom hozza létre vagy legalábbis formálja, alakítja és az ennek során megvívott konfliktusok és ezek következményei kihatnak a városi társadalom szerveződésének módozataira is. A tér és a hely magától értetődő, leíró fogalma egy kérdéses, analitikus kategóriává vált. A térbeli fordulat egyik legfontosabb belátása az, hogy a városi tér nem egy öröktől fogva létező entitás, hanem olyan, amit a városlakók cselekvései és az egyes városlakók szándékaitól és tetteitől sokszor független városi-társadalmi folyamatok konstruálnak meg. A városi teret a különböző városi társadalmi és politikai csoportok eltérő jelentéssel ruházzák fel, és ezeknek a kü* SOJA, EDWARD: Postmodern Geographies: The Reassertion of Space in Critical Social Theory. London-New York, 1989. Verso, 13. p. ** CANNADINE, DAVID: Victorian Cities: How Different? In: Social History, 2. (1977) 4. sz., 457-487. p.; WARD, DAVID: Victorian Cities: How Modern? In: Journal of Historical Geography, 1. (1975) 2. sz. 135-151. p. Magyarul vö.: CANNADINE, DAVID: A 19. századi városok lakóhelyi differenciálódása; a térformáktól a társadalmi alakzatokig. In: A modern város történeti dilemmái. Szerk.: GYÁNI GÁBOR. Debrecen, 1995. Csokonai, 63-73. p. Ford.: TÍMÁR LAJOS.
