Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16—17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség I-II. köt. Ismerteti: SZENDE KATALIN

tától is,* amelyet a szerző irányítása mellett fiatal kutatók egy csoportja végez. Többek között Flóra Ágnes Kolozsvár és Nagyszeben, Goda Károly Sopron, Kuzma Dóra Besztercebánya és Majorossy Judit Pozsony városvezetésére irányuló kutatásait említhetjük. További kutatási témakéntjavasolható a jelen kötetben szándékosan mellőzött egyházi, oktatási és kulturális kapcsolatrendszerek feltárása mellett a városokon belüli nemzetiségi kérdés és nyelvhasználat forrásainak áttekintése, különös tekintettel a városvezetés e munkában is többször említett, de részleteiben nem elemzett 16-17. századi elmagyarosodására. Mindezek után telhetetlenségnek tűnhet a recenzens részéről, ha bizonyos hiányérzetének is hangot ad. Itt elsősorban nem is tartalmi elemeket hiányolnék, hanem a bemutatás vizualitását, elsősorban a térképek hiányát. A kötetekben szöveges formában felvonultatott gazdag adatanyag számos esetben kínálja magát tematikus kartográfiai összegzésre. Az alapot egy, a városszövetség növekvő számú tagjának elhelyezkedését bemutató térkép képezhette volna, amely nem utolsó sorban a (kitűnő történészek által fordított) idegen nyelvű összefoglalók reménybeli olvasói számára könnyíthetne meg a tájékozódást. Izgalmas térképet lehetne ezen kívül készíteni például a városi követek Pozsonyba utazásának változó útvonalairól, az árumegállítójog kikerülésére szolgáló kerülő utakról, az északkelet-magyarországi védelmi vonal változásairól, a városok által felfogadott katonák állomásoztatásának színhelyeiről, és még folytathatnánk a sort. A szövetséget alkotó városok alaprajzainak bemutatása is hasznos lett volna: ez az egyes települések helyrajzi sajátosságainak megismerésén túl a nagyságrendi összehasonlításra, valamint (elsősorban Kassa esetében) a kamara és a katonaság által kisajátított vagy átalakított épületek elhelyezkedésére és fontosságára is jól rávilágított volna. Ez utóbbi témához talán nem is kellett volna új térképet szerkeszteni, hiszen a szerző által is hivatkozott (I. kötet, 298. p., 75. jegyzet) 16. század végi Poppendorf-féle felmérés reprodukciója is elegendő lett volna. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a köteteket áttekintve izgalmas, részletgazdag, de a fejlődés fő vonalait világosan kidomborító kép áll előttünk. Ennek alapján minden reményünk megvan arra, hogy a kora újkori magyar várostörténet megtalálta azt a szerzőt, aki további hasonlóan alapos kutatások után a téma nemzetközi szinten is érdeklődésre számot tartó összefoglalását is elkészíti majd. Szende Katalin * H. NÉMETH ISTVÁN: AZ archontológia és a várostörténet. Karrierek és hatalmi csoportok a kora újkori városokban. In: Fons 1 1. (2004) 2. sz. 197-218. p. Kassa városvezetését H. NÉMETH ISTVÁN: Kassa város archontológiája. Bírák, belső és külső tanács 1500-1700. Budapest, 2006. Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány (Fons Könyvek 3.) című, a disszertációhoz végzett kutatás során összeállított adattárából ismerhetjük meg. ** A 2. kötet végén található német és angol nyelvű rezümé mellett a szerző legfontosabb eredményei szlovák nyelven is olvashatók: Mcstská politika Uhorského král'ovstva v období reného novoveku. In: Z Bardejova do Presporku. Spolocnosf, súdnictvo a vzdelanosf v mestách v 13.-17. storocí. Eds.: CSUKOVITS, ENIKŐ - LENGYELOVÁ, TÜNDE. Prcsov - Bratislava, 2005. Presovská univerzita Historicky ústav SAV, 285-308. p.