Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Szabó András Péter: Budapest középkori történetének nürnbergi forrásairól. Rövid kutatási beszámoló

A Nürnbergi Városi Levéltár (Stadtarchiv Nürnberg) A levéltárról általánosan elmondható, hogy lényegesen jobban rendezett, mint az Állami Levéltár. A fondokhoz kivétel nélkül rendelkezésre áll modern raktári jegyzék, sőt regeszta formájában megkezdődött az iratok, különösen az oklevelek számítógépes adatbázisban történő rögzítése is.

9 (Ismertető leltárakban azonban itt is hiány mutatkozik.) A levéltár B szekciója őrzi a városi hivatalok ide került részének anyagát, a legteljesebben az építési hivatalét (B 1. Bauamt) a polgárjogot regisztráló hivatalét (B. 2. Bürger- und Unbürgcramt) illetve a városi bíróságokét. (B 14. Stadtgericht). A birodalmi város néhány fontos alapítványainak iratanyagát őrzi a D. szekció, érdemes kiemelni a Szentlélek-ispotály hatalmas iratanyagát (D 2. Heilig-Geist-Spital. Kisebb és kevésbé jelentős részét az Állami Levéltár őrzi.) Jelen sorok írója a városi bíróság két nagy kötetsorozatából gyűjtötte ki a Budára és más magyarországi városokra vonatkozó bejegyzéseket. Az úgynevezett. Libri litterarum (B 14/1. 1426-1432 illetve 1484-1770) és & Libri conservatorii (B 14/11. 1484-1763) a nürnbergi kereskedelem rendkívül értékes és sűrűn használt forrásai, kutatásukat jelentősen megkönnyítik a személy- és helynévanyagot teljesen feldolgozó mutatókönyvek és - cédulák. Bár a - regcszták formájában részben már számítógépen is elérhető - Libri conservatorii köteteiben előfordulnak bírósági ítéletek is, cz a két sorozat döntően mégsem igazságszolgáltatási, hanem hitcleshelyi jellegű, adásvételi és egyéb szerződések, felhatalmazások és végrendeletek hiteles formában történő megtételére (sokszor megerősítésére) szolgál. A magyarországi városokra vonatkozó bejegyzések közül mennyiségben és érdekességüket tekintve is kiemelkednek a budai illetve pesti polgárokkal kapcsolatos források. Különösen tanulságosak azok a meghatalmazások, amelyeket nürnbergi szátmazású budai polgárok jogosították fel helyben maradt rokonaikat különböző ingatlanügyletekre, szemléltetve ezzel a két város gazdasági és társadalmi kapcsolatainak rendkívüli erősségét. Végül szeretnénk röviden ismét hangsúlyozni, hogy a fent felsorolt levéltári anyagok korántsem jelentik a főváros elődeire vonatkozó források teljességét. Annál is kevésbé, mert a nürnbergi kereskedők Jagelló-kori magyarországi terjeszkedése és megtelepedése miatt gyakorlatilag bármelyik városi hivatal anyagából előkerülhetnek olyan - főleg jogbiztosító - iratok, amelyeknek budai polgárok is szereplői. Reméljük, hogy e rövid összefoglalás is hozzájárul a nürnbergi forrásanyag magyar szempontú kiaknázásához. 9 A levéltár fondjegyzéke: http://www.stadtarchiv.nuernberg.de/bcstaendeuebersicht/index.html