Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Szabó András Péter: Budapest középkori történetének nürnbergi forrásairól. Rövid kutatási beszámoló

SZABÓ ANDRÁS PÉTER BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉNEK NÜRNBERGI FORRÁSAIRÓL Rövid kutatási beszámoló Jelen sorok írója a DAAD kutatói ösztöndíja révén utazott Nürnbergbe, azzal a céllal, hogy feltárja a Haller család magyarországi (később erdélyi) ágának a nürnbergi rokonokkal a középkorban és a kora újkorban ápolt kapcsolatait.

1 A Budán megtelepedett nürnbergi patrícius család története logikusan vezette el egy szélesebb témához, a birodalmi városnak Magyarországgal, különösen Budával és Pesttel folytatott kereskedelméhez, amely a Jagelló-ház magyarországi regnálása alatt élte virágkorát. A szerző ebben a tekintetben teljes forrásgyűjtést ugyan nem végzett, és a szakirodalmat sem tekintette át teljes egészében, mégis szeretne a nürnbergi kutatásokicai kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait a szakmai közönséggel röviden megosztani - kapcsolódva ezzel Budapest Főváros Levéltárának és a Budapesti Történeti Múzeumnak közös forrásfeltáró programjához is, amelynek célja a főváros középkori történetére vonatkozó levéltári források összegyűjtése. Elöljáróban mindenképpen le kell szögezni, hogy ez a rövid beszámoló nem helyettesíthet egy olyan rendszeres áttekintést, mint amilyen az Urbs évkönyv hasábjain a bécsi forrásokról már megjelent,

2 és hasonló részletességre nem is törekszik. Nürnberg városának középkori levéltári anyaga a nem csekély pusztulás ellenére is egyike német viszonylatban a legjelentősebbeknek, kutatásakor azonban némi nehézségetjelent, hogy jelenleg két intézmény között oszlik meg. Az egykori birodalmi város levéltárának nagyobb részét a Bajor Állami Levéltár helyi levéltára (Staatsarchiv Nürnberg) őrzi, míg egy másik kisebb hányadát az önkormányzat által fenntartott Nürnbergi Városi Levéltár (Stadtarchiv Nürnberg) kezeli. A sajátos helyzet oka az, hogy 1806-ban a birodalmi várost megszálló és annektáló bajor csapatok lefoglalták a város levéltárát is, és a továbbiakban bajor igazgatás szerveinek archívumaként működött. Néhány városi hivatal anyagát (illetve ezek egy részét) azonban a bajor állam 1818-ban visszaszolgáltatta - ezekből, valamint a levéltár lefoglalása után keletkezett iratanyagokból, illetve egyéb iratokból a város 1864-ben létrehozta saját levéltárát. Az a komoly ellentét, amelyet ez az intézményi megosztottság példáz, ugyan 1 Kutatásom kiindulópontját Kubinyi András Helmut Haller von Hallersteinnel közösen jegyzett klasszikus tanulmánya jelentette: KUBINYI-HALLER 1963-64. 80-128. p. Emellett haszonnal forgattam Ute Monika Schwöb Nürnberg délkeleti kapcsolatait feldolgozó, kissé mozaikszerű könyvét: SCHWÖB 1969. 2 KENYERES-KIS 2006. 299-329. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.409-415. p.