Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"
rös tolnaiakkal, Csapóékkal 12 ' levél útján, ahol, mint egyszerű ismerősről, Auguszról is lehetett érdeklődni. Eközben pedig Pestről aggasztó hírek érkeztek arról, hogy Augusz szerelmes Rosty Albert pesti táblabíró 122 leányába, Ágnesbe. 123 A kétségek között vergődő Etelka szinte megváltásként gondolt egy pesti út kínálta személyes találkozásra: „Erősen áll bennem a hiedelem, Tónit bírni, ha mind úgy lesz, mint kívánom. Leikeink rokonszcnvüek s én nem volnék az, ki vagyok, ha Tóni szívét meg nem tudnám nyerni. Ágnesra még három évig kell várnia. S oly fiatal lány számára való-e? [...] Akkor Vojna - dc ha ez visszautasít? Rudival 124 éppen semmi; ha más parthic 125 nem is találkozna, mi mégsem illünk össze s boldogtalanok volnánk mindketten. Legjobb lesz akkor úgy maradni, mint vagyok. A gúnyhoz, mellyel öreg leányok illettetnek, könnyen hozzászokni - s illcttetnek-c azok vele, melyek magukat nevetségessé nem teszik? Minden csak a savoir-vivre-től 126 függ! Persze, én mennyire boldogíthatnék oly férjet, minő Tóni, minő atyám volt! De más pokollá változtatná földi létemet; miért válasszam hát a poklot? Bárcsak már Pesten volnánk! Alig várhatom a történendő eseményeket! S lám, éppen mivel oly feszülten várom őket, semmi lényeges nem történend. A múlt farsangot is alig várhatám- s érdek nélkül tünt le. Most is Pestről fogok visszatérni, kétségektől űzetve, amint oda utazék! O, ha jövőnkben olvashatnánk!" 127 Etelka természetesen gondosan titkolta Augusz iránti érzelmeit, azt azonban nem kellett lepleznie, hogy milyen erősen kötődik a városhoz. Reménybeli pesti útja meglehetősen elkeserítette (egyik) soproni udvarlóját, Riefkohl Rudolfot: „Délután [...] a hűtlen hü 12K lép be. [...] Midőn látta, hogy szóról szóra mindent tudunk, maga is a tréfába elegyedett. Dc amellett oly meleg volt ma s oly kétségbeesve hallá pesti utunkat, mint egy remegve várt rosszat, hogy valóban sajnálám. Míg anyám az újságot olvasá, súgá: »Mikor jöhet az ígért emlekert?« »Oh, az nem készülhet el« - mondám kis gonosz büntető mosollyal. »Nincs minden hozzávalóm. Mikor Pestről visszatérünk!« »Hat semmi emlékem se maradjon addig?« [...] Később fejét rázva monda: »Hat Pestre! Ó, akkor ön Sopront fogja elfeledni, el fog bennünket feledni, s mindent!«" 121 Vélhetően Csapó Dániel (1778-1844)- 1827-1836 között Tolna vármegye alispánja, 1832-1834-ben országgyűlési követe - és felesége, Gindly Katalin (1788-1854). Etelka a Bezerédj család Sopronban élő ágának köszönhetően igen jó viszonyban volt a Tolna vármegyei nemesség legismertebb családjaival, így a Gindlyckkcl, Csapókkal, Bezerédjekkcl. Rájuk nézve számos adalékot nyújt: GLÓSZ 1987. Az egyes családokra nézve: Tolna Megyei 1999. 7-21. p. (Augusz család), 47-110. (Csapó család); Tolna Megyei 2000. 3-22. p. (Bezerédj család), 68-124. p. (Gindly család). 122 Rosty Albert (1779-1847), korábban Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-1819 között főjegyzője, 1819-1826 között másodalispánja volt. 123 Rosty Ágnes (1825-1913) később nem Augusz, hanem Eötvös József báró (1813-1871) felesége lett (testvére, Ilona, Trefort Ágostonhoz [1817-1888] ment nőül), ily módon személyében tisztelhetjük Eötvös Loránd édesanyját. 124 Ti. Riefkohl Rudolf. 125 Parti (francia). 126 Tisztességtudástól (francia). 127 II. köt. 1840. június 12. 128 Jósika Miklós báróéi hűtlen hű c. elbeszélése nyomán használta a kifejezést Etelka Riefkohl Rudolfra. 129 II. köt. 1840. augusztus 15.
