Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"
fiú! 112 [...] Chernél aláírá magát pesti művészeti egyesületünkbe." 3 " Mi több, Etelka rávette az érte gátlástalanul (és mellesleg teljességgel reménytelenül) rajongó Chernél Lajost, hogy maguk is gyűjtsék az előfizetőket: „Chernél ma áthozá az aláírási ívet pesti művészi egyesületünkre. 114 Sokat fáradozott a jó hazafi - 23 előfizetőnk van.""'' Dc vajon lehet-e személyesebb a birtokos eset használata, ha az egyes számba kerül? 1 16 Lehet, ha nem a közösség tagjaként, hanem a legszorosabban vett magánüggyel kapcsolatosan kerül szóba Pest: „Annyi bizonyos, hogy - ha Isten vajmi betegségtől megőriz - mi három hét múlva Pest, az én kedves Pestem felé vesszük utunkat. Én mindenre kész, de mindenre meg is cdzve vagyok; engem utunk szerencsés fordulata tán a legboldogabbá tehet, mert úgy hiszem, ha ő megismer közelebbről, kötve lesz a frigy."" 7 Ez az idézet tehát már jóval személyesebb terepre vezet: a remény, ami Etelka szívét élteti, hogy elnyerheti a titkon imádva rajongott férfi, Augusz Antal" 8 szerelmét, akivel Pesten remél találkozni: „S egyúttal előttem állott azon örvendet kilátás is, hogy Pestre rándulunk. Mennyi indulat zajlott akkor keblemben! Mily feszültek voltak várakozásaim! Fogom Auguszt látni?" 119 A város itt szinte már a remény valóra válásának helyszíneként jelenik meg. A Tolna vármegyei, de már Pesten élő Augusz és a Sopronban élő Etelka között a mindennapokban áthidalhatatlan fizikai távolság feszült, találkozásaik óhatatlanul megritkultak. 120 Etelka nyíltan nem érdeklődhetett egy férfi felől, kora erkölcse ezt nem engedte meg, maradt tehát az áthidaló megoldás, a rendszeres kapcsolattartás az isme112 A későbbiekben Etelka véleménye merőben megváltozott az irányában - megítélése szerint - meglehetősen tolakodóan viselkedő Chcrnelről. Érzéseit jól példázza cz az apró mozzanat: „Chernél pezsgőt szervíroztatott. S én épp ezért nem ittam belőle." SLACHTA 1943. 148. p. 113 A Mücgylctbc. 114 A Műegylet. 115 I. köt. 1839. július 4. 116 Kevésbé magánjellegű dolgok esetén is van azért példa arra a naplóban, hogy a város nevét egyes szám birtokos esetben használja: „Kedves Pestemre érkezve, figyelmeztetem Louise-t minden feltűnő épületekre." II. köt. 1840. augusztus 27. A Prágában élő Louise Mladada bárónő Etelka útitársa volt Pozsonytól Pestig tartó hajóútjukon. 117 II. köt. 1840. augusztus 1. 118 Augusz Antal (1807-1878), 1875-től báró, Tolna vármegyei földbirtokos, 1843-tól Baranya vármegyealispánja, 1849-1850-ben Tolna vármegye kerületi főbiztosa, 1850-1853-ban a pest-budai kerület főispánja, majd 1858-ig a budai helytartósági osztály vezetője. 119 III. köt. 1841. január 31. 120 Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy semmi sem bizonyítja, hogy Augusz viszonozta volna a lány érzelmeit. Felesége Schwab Klára (1826-1889) volt, akivel 1843-ban kötött házasságot. A jelek szerint Etelka kedvelte a Tolna vármegyei férfiakat, mert egy időben ugyancsak komolyan szerelmes volt Gindly Rudolf ( 1805-1887) tengelici földbirtokosba is - tán nem véletlen, hogy a hazafias érzelmektől (is) hevített Etelka szíve olyan férfiért dobogott, aki a reformellenzék híve volt. A korábban Tolna vármegyében aljegyzői és szolgabírói hivatalt is viselő Gindly ebbéli szerepét érinti: CSAPÓ 1989.; FAZEKAS 1998. Sajátos vonás, hogy Rudolf apját, Gindly Antalt ( 1782- 1852) Noszlopy Gáspár (1820 -1853) volt somogyi kormánybiztos gerillacsapatai gyilkolták meg.
