Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Békési Sándor: Városi mobilitás hálózatban. Gondolatok és adatok a bécsi tömegközlekedés kialakulásáról

BÉKÉSI SÁNDOR VÁROSI MOBILITÁS HÁLÓZATBAN Gondolatok és adatok a bécsi tömegközlekedés kialakulásáról Az iparosodást, urbanizációt és a mobilizációt elválaszthatatlan, funkcionális hármas egységnek lehet tekinteni. E folyamatok egyik közvetítő eszköze a 19. század óta ­mind materiális, mind immaterial is értelemben - a hálózat volt. A klasszikus modern idők egyik legfeltűnőbb és legjelentősebb eseménye, az átfogó technikai hálózatok megjelenése, ugyanúgy érintette a vízellátásnak és a szennyvízelvezetésnek a város teljes területét lefedő kiépítését, mint a közvilágítás, energiaellátás és távközlés létre­hozását, vagy nem utolsó sorban, a helyi tömegközlekedés fejlesztését. Ettől az időtől fogva a technika - és ezzel a közlekedés is - azokhoz a tényezőkhöz tartozik, amelyek­kel egy város „felemelkedése", illetve „haladása", és ezzel az ipari fejlődés dinamiká­jában való részvétele különösképpen demonstrálható. 1 Ilyen hálózati struktúrák létrejöttét önmagában nem a modern nagyváros találmá­nyaként tartjuk számon. A modern hálózatok azonban nemcsak mennyiségi és minősé­gi tekintetben különböznek korábbi elődeiktől, hanem abban is, hogy egyre növekvő mértékben váltak a tervezés és a médiák tárgyává. A hálózatokkal átszőtt város egy­részt a fizikai, mondhatjuk „elsődleges" valóságban alakult ki, ugyanakkor azonban egyre inkább része lett egy szimbolikus, „másodlagos" valóságnak is. A hálózat: tárgyi rendszer és metafora A „hálózat" a modern társadalomra és annak tudományaira jellemző irányadó kulturá­lis metaforává vált. 2 Ma hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a várost is hálózatokkal átszőtt és közlekedési útvonalak révén feltárt területként érzékeljük. A fogalomnak az ellátásra és az összekapcsolásra vonatkozó metaforikus használata a 19. század máso­dik felében kezdődött. A városi közlekedésnek ilyen fajta ábrázolás- és érzékelésmód­ja hamarosan a népszerű médiákba is bevonult. (1. ábra) Az ilyen típusú, közlekedést ábrázoló térképek és hálózati kartogramok messzemenőkig elvonatkoztatnak a város „valódi" topográfiájától, és a mozgást, illetve annak lineáris struktúráit helyezik a megfigyelés középpontjába. Időközben lakosok és utazók számára egyaránt hozzátar­í Lásd: SCHOTT 1999.; WILDING 1999. 251. p. 2 BÖHME 2003. 597. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IL 2007.39-62. P .

Next

/
Thumbnails
Contents