Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!"
Más vonatkozásban - bizonnyal némi pozitív elfogultsággal - is előfordul Etelka naplójában a „Pestünk" szó, akkor, amikor Bécsben időzve az ottani operával veti össze a Pesten látottakat: „Az operába mentünk. [...] Mily felülmúlhatatlan Hasselt-Barth 100 mind ének, mind játékban, s mennyire emlékeztet Schodelnémra! 101 Eri 102 is derekasan használta szép, erős hangját; csak játékát semmiképp kielégítőnek találám. [...] Azonban Pestünk dicsőségére meg kell vallanom, hogy a végső jelenés még hasonlítgatásba sem jöhet; itt minden oly egyszerű s Pesten annyi pompa, oly dússág!" Fentebb kiemeltem a többes szám első személy jelentőségét a szóhasználatban. Slachta Etelka a most idézett példáknál mint honleány, mint magyar patrióta gondolt a városra. A közügyek iránti - buzgó hazafisággal párosuló - elkötelezettsége számos konkrétumban is tetten érhető: rajongott Széchenyi Istvánért, 103 élénken részt vett olyan kezdeményezésekben, mint pl. a Sopron-Vasi Szederegylet működése, 104 a soproni Mátyás király-szobor tervezett felállítása. 105 Pesti tartózkodása alatt ellátogatott az Akadémia közgyűlésére, 106 novellákkal jelentkezett a Regélőben 107 stb. Ez utóbbi tény kellő hatással volt az Etelkának Füreden életrc-halálra udvaroló Szekrényessyre: „Utóbb monda: „Hisz Ön novellát is írt! Bezzeg lelkes magyar kisasszony!" S egy galantria 108 követé a másikat. Monda, mindig hitte, nagyon vidor vagyok, azóta, hogy novellámat olvasá, meggyőződött felette. Casino-bálról, akkori famosus 10 ' fürtömről, Mátrayról satöbbi volt még szó." Etelka legélénkebb közéleti szerepvállalása azonban talán a Pesti Müegylethez (Műegyesüléthez) fűződik. 1 Sok más mellett lelkesen terjesztette az egylet aláírási ívét Sopronban (s tán nem érdektelen itt is figyelmet szentelni a birtokos eset többes számban való használatának): „Délután Chernél Lajos látogatott meg. Igen örültem, ő oly jó 100 Hassclt-Barth, Anna Maria Wilhclmine (1813-1881), a korszak ünnepelt szopránja. 101 Klein Rozália, Schodclné (181 l-l 854), ünnepelt operaénekesnő, a Nemzeti Színház tagja. 102 Eri, Joseph, a korszak ünnepelt énekese. 103 Ezt naplójának bejegyzései is tükrözik, pl.: „Többnyire Széchcnyink szólott. Hogyan? Azt ki nem fejezhetem! Mennyi lélek! Mily nyugodtság, mennyi tapintat, mennyi mély meggyőződés!" III. köt. 1841. május 22. 104 A részvénytársasági alapon működő rövid életű Sopron-Vasi Szedercgyletet Széchenyi István alapította. Etelka maga is részvényese volt az Egyletnek. Működésérc nézve összefoglalóan: BIRCHER 1993. Etelka aktív részvételére: III. köt. 1841. május 10., 18., 22. 105 A neves szobrász, Ferenczy István ( 1792-1856) I. (Hunyady) Mátyás királyról szándékozott szobrot készíteni, de a több mint 100 000 forintra rúgó tervezett költségek túl magasnak bizonyultak; még Széchenyi István is sokallta. A terv támogatói előfizetések révén akarták előteremteni a pénzt (ebbe folyt bele szokott lelkesedésével Etelka), de kudarcot vallottak, az emlékmű nem készült el. Etelka részvételére: II. köt. 1840. augusztus 27.; III. köt. 1841. január 14., április 19., május 19. Az Etelka által említett eseményeket többször párhuzamosan megidéző, már említett Szűcs Sámuel-féle napló is említi a készülő emlékművet: Szűcs 2003. 92-94. p. 106 „Ezután a Tudós Társaság nagygyűlésébe siettünk." II. köt. 1841. szeptember 8. 107 Etelka előbb Ligeti Irma néven írt a lapba, majd Arckép című elbeszélése már saját monogramja alatt jelent meg. I. köt. 1839. július 21. 108 Bók (latin). 109 Híres (latin). 110 Mátray (Rothkrcpf) Gábor. 111 A Pesti Müegyletre (Müegyesületre) nézve összefoglalóan legújabban: TÓTH Á. 2005. 185- 190. p.
