Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Frisnyák Zsuzsa: A telefon térbeli terjedése Budapesten (1881-1912)
47-en, az Izabella utcában 45-en, a Rózsa utcában 14-en stb. fizetnek elő a telefonra. Az övezet Nagykorúitól legtávolabb eső részében pedig már van olyan utca (Lendvay utca), ahol egyetlen telefonállomást sem találunk. A telefon korai periódusában a pályaudvarok telefon-előfizetésre gyakorolt hatását nem lehet kimutatni. A pályaudvarok közelébe települt vállalkozások még nem érzik szükségét készülék felszereltetésének. 1912-ben a Keleti pályaudvar környékére települt szállításigényes vállalkozások (raktárak, vezérképviseletek, lerakatok, cégek részlegei stb.) rendelkeznek telefonnal. A Keleti pályaudvar városra gyakorolt vonzóereje, illetve a Garay téri piac élénk forgalmának hatására a Rottenbiller utca - Városligeti fasor - Aréna út - Kerepesi út közötti övezetben (S. mező) több, egymással azonos jelentőségű forgalmi tengely is létezett. A Damjanich, Dembinszky utcákban 91-91 telefonállomás működött, a Garay téren 17 kereskedő fizetett elő a távbeszélőre. A Thököly és/vagy Aréna úthoz közel eső, szegényesebb épületállománnyal bíró mellékutcákban (Cserhát, Murányi, Alpár utcák) telefonállomást csak elvétve találunk. A telefonállomások 3-4%-a fölött öt övezet (csökkenő sorrendben: S., V., B., T., és R. mezők) rendelkezett. Figyelemre méltónak érzem a Népszínház utca - Köztemető - Baross utca - József körút közötti övezetet (V. mező) pozícióját. Az övezet belső üzleti tengelye a József utca (49 előfizető). A József utcával hozzávetőlegesen párhuzamos utcákban (Bérkocsi, Tavaszmező, Magdolna) közel sem működik ennyi telefonnal bíró vállalkozás. A forgalmas Népszínház utcából nyíló mellékutcák közül - talán a Conti utca ( 17 állomás) kivételével - egyik sem rendelkezik említésre méltó mennyiségű telefonállomással. Szerencsés módon, a főváros 1912-ről szóló statisztikai évkönyvében 101 budapesti utca lakosságszáma (összesen 530 ezer fő) is szerepel. így lehetővé vált, hogy a száz lakosra eső telefonok számát ezekre az utcákra vonatkozóan kiszámoljam. Budapesten a népességszámhoz viszonyított telefonsűrűség legnagyobb a Rákóczi és Andrássy utakon (több mint 7 állomás/száz lakos). Több mint 5 telefonállomás esik a Váci körút, Erzsébet körút, Lipót körút száz lakosára. Négynél több, de ötnél kevesebb telefonállomás jut a Nádor utcai, és Teréz körúti népességre, három a József körútiakra. A Nagymező, Csáky, Podmaniczky, Király, Eötvös, Kertész utcabéliekre és a Margit körútiakra kettő telefonállomás esik. A legnagyobb népességszámú fővárosi utcák (101 db) halmazában 63 utcában száz lakosra kevesebb mint egy telefonállomás jut. Egy tized százaléknál is kevesebb a száz lakosra eső állomás a Haller, Berzencei, Cserhát, Szapáry, Lujza, Alföldi, és Gömb utcákban. Egyáltalán nincsenek előfizetők a Gát és Tömlő utcákban. Az első világháborúig Budapest népességének száma és a fővárosi telefonállomások száma között nincs korreláció. Nem lehet azt állítani, hogy minél jobban növekszik a lakosság, annál többen csatlakoznak a telefonhálózathoz. De melyek voltak a telefonhálózat alacsony ütemű fejlődésének okai? Munkámnak nem volt célja részletesen bemutatni a telefon és állam közötti kapcsolatot és annak —