Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

2) A második fordulópontot az 1980-as években tervezett rehabilitációs koncepcióba való bekapcsolódás jelentette. Ennek keretében az építészetileg értékesebb és sűrűbben lakott belső- Erzsébet és Terézváros kapott elsőséget. Az 1986-ban elfogadott teljes koncepcióhoz kapcsolódva a VIII. és a IX. kerület is bekapcsolódhatott a programba, amit Ferencváros meg is tett. Józsefvárosban nem igazán sikerült elindítani a rehabilitációt, noha a belső-Józsefvárosban megindult egy tömb tervezése, a középső-Józsefváros területe a rendszerváltásig nem került sorra. A Ferencváros ekkori „előretörésének" részben oka lehetett korábbi hátránya is, azaz az évtizedek óta halogatott rekonstrukció, mely ekkor - szerencséjükre már egy másfajta elgondolásban - azért is el tudott indulni, hiszen Józsefváros addigra már „megkapta" a Szigony utcai lakótelepet. A magyarázat azonban nem ilyen egyszerű. A fővárosi rehabilitációs csoportnál dolgozó interjúalany szerint ugyanazt a lehetőséget Józsefváros is megkapta, amit Ferencváros, de a kerület vezetői nem vállalták fel a rehabilitációt. 1984-ben a Józsefvárosban is kijelölték a rehabilitációs területet a lakótelep tövében, cs az előkészítő munka jól haladt megvalósítási programterv szintig, de csak egy-két épület indult el. Ennek okát több interjúalany is a kerületi tanács és IKV vezetőinek hozzáállásában látta, de sok múlhatott azon is, hogy a kerületi rehabilitációs főmérnökség mennyire tudta meggyőzni a politikusokat. „A VIII. kerület politikailag mindig is nagyon nehéz kerület volt, a tanácstestület is. A másik, hogy a Józsefváros vezetése mindvégig kevésbé volt egységes."

56 Bár úgy tűnik, inkább ez lehetett az általános, és a Ferencvárosi helyzet számított kivételesen szerencsésnek. „A '80-as években a Ferencvárosi rehabilitáció azért tudott elindulni, mert ott olyan volt a vezetés. A '80-as évek közepén az IKEF elfogadtatott a Fővárossal egy koncentrált indítást, ebben szerepelt egy 900 milló forintos támogatás lakáskiváltásra. Ezt a Ferencváros elfogadta, hogy bont, újat épít, és így kialakul egy körforgás." Amint azt a VIII. kerület egykori rehabilitációs főmérnöke is megerősítette, nekik a Józsefvárosban nem sikerült olyan pozícióba kerülni, hogy elindulhasson a rehabilitáció. „A IX. kerületben azért tudott beindulni a rehabilitáció, mert felvettek egy kulcsembert, a Nagy Mártát, és az ő kezében volt az egész, csak ezzel foglalkozott, és független volt, nagyobb szabadsága volt a tárgyalásokban. (...) A VIII. kerületben még 1987 körül is nagyon félt mindenki. "

5lS A politikai folytonosság és egységesség a későbbiekben, a rendszerváltás után is meghatározó volt abban, hogy a ferencvárosi rehabilitáció nem állt meg három tömb felújítása után, hanem tovább tudott folytatódni. „Mert a IX. kerületben a Molnár után jött a Gegesy Ferenc, akinek teljes a támogatottsága azóta is, neki nagy a szerepe ebben. De az induló lökést az a pénz adta, amit az IKÉF lobbizott ki a Fővárostól, illetve az államtól, mindkét kerületnek lehetősége volt rá."

59 Ahogyan a Ferencvárosi rehabilitáció későbbi alakulásáról Bemard Bocié, a SEM IX Rt. modelljét „importáló" fran56 Pataky Szabolcsné-intcrjú. 57 Pataky Szabolcs-interjú. 58 Kónya Károly-intcrjú. 59 Pataky Szabolcs-interjú.